Tisztelt ……………. Bíróság!


Közjegyzői végrehajtási záradék törlésének tárgyában 2012. …………………..-én hozott, ……………………… számú határozattal szemben


f e l l e b b e z é s s e l


élek alábbi indokaim alapján:





A: A Vht 23/C. §. /1/ és /2/ bekezdésének megsértése

Vht. 23/C. §59 (1)60 Az okiratot készítő közjegyző végrehajtási záradékkal látja el a közjegyzői okiratot, ha az tartalmazza a) a szolgáltatásra és ellenszolgáltatásra irányuló vagy egyoldalú kötelezettségvállalást, b) a jogosult és a kötelezett nevét, c) a kötelezettség tárgyát, mennyiségét (összegét) és jogcímét, d) a teljesítés módját és határidejét.

(2) Ha a kötelezettség feltételnek vagy időpontnak a bekövetkezésétől függ, a végrehajthatósághoz az is szükséges, hogy a feltétel vagy időpont bekövetkezését közokirat tanúsítsa.

a./ A közjegyzői okirat nem látható el záradékkal, mert nem tartalmazza a Vht. 23/C. §. /1/c-ben meghatározott kötelezettség, azaz a kölcsön összegét. Amit tartalmaz, az egy chf-ben meghatározott hitelkeret, amit később kölcsönnek nevez, azonban a kölcsön tényleges összege csak a folyósítás napján kerül meghatározásra.

Más megközelítésben: A közjegyzői okirat figyelmen kívül hagyja a kölcsönszerződések azon specifikumát, hogy a kölcsönszerződés csak a hitelezőt kötelezi, az adóst nem. Mindaddig nem kötelezett az adós, amíg a pénzt /kölcsönt/ fel nem veszi. /Ptk. 524.§ /2// Ebből következően a c./ pont szerinti „kötelezettség öszegéről” akkor beszélhetünk, ha az adós a kölcsönt átvette. Miután az adós kötelezettsége e speciális feltételtől függ, a /2/ bek. értelmében a végrehajthatósághoz az is szükséges, hogy a feltétel /a folyósítás, az átadás/ bekövetkezését közokirat tanúsítsa. Ilyen nem készült.

E tárgykörben hivatkozom a BH 2003. 326-os jogesetre. Az okiratok nem záradékolhatóak, mert a kölcsön pontos összege abban nincs meghatározva – mondta évekkel ezelőtt az I. és II. fokú bíróság. A Legfelsőbb Bíróság más álláspontot képviselt: Ha benne van a szerződésben, hogy hogyan lehet meghatározni a tartozást, akkor záradékolható. Csakhogy! Az LB-döntés 2003-ban született, azóta pedig a Polgári Törvénykönyvet módosították: 2006. március 1-től fogyasztói szerződésben az olyan szerződési kikötés, melyben az egyik fél dönthet pártatlan, harmadik személy helyett a másik fél teljesítéséről, nemcsak tisztességtelennek minősül, hanem semmisnek is, ezért arra jogot alapítani nem lehet, joghatása nincs, végrehajtás alapjául nem szolgálhat. Ebből következően a deviza elszámolású hitel/kölcsönszerződések, mivel azokban a kölcsön pontos
összege nem szerepel, továbbá a tartozás meghatározása az egyik fél által tisztességtelennek és semmisnek minősül, nem záradékolhatóak, közvetlen végrehajtásra nem alkalmasak.

Azt, hogy a Közjegyzői Közlöny 2011. évi 4. száma, mely a közjegyzői okiratok végrehajtásával kapcsolatos bírósági ítéleteket eleveníti fel a közjegyzői kar számára, miért tartalmaz egy mára elavult, használhatatlan és hivatkozhatatlan LBdöntést, nem tudom. Valószínűsítem, hogy nem sikerült követniük a Ptk. változásait, továbbá nem sikerült megismerniük és értelmezniük a 18/1999./II.5./ Korm. rendeletet és annak mögöttes, uniós szabályát: 93/13 EGK irányelvet. Megjegyzem, a hivatkozott eljárás 2003-ban is tisztességtelen volt, de egyrészt érvényesült a kérelemhez kötöttség elve, másrészt a tisztességtelen kikötés csak feltételesen volt érvénytelen: megtámadható volt, de nem semmis.

b./ Az eredeti kj. okiratban 53.077,08 chf szerepel. A végrehajtási záradékban egy teljesen más összeg. A közjegyzőt a jogszabály nem hatalmazza fel arra, hogy az eredeti, adós által elismert összegen kívüli más összeget tegyen közvetlen végrehajtás tárgyává. Természetesen, a közjegyző is tisztában van azzal, hogy az eredeti kj. okiratban szereplő összeg nem felel meg a valóságnak, tekintettel az időközi – sokszor évekig tartó – részletfizetések miatti tőkecsökkenésre. Ezt a helyzetet próbálja áthidalni úgy, hogy a bank nyilvántartását fogadja el az adós kötelezettségének meghatározására. Ez a gyakorlat több okból jogellenes:

Amennyiben a ténytanúsítvány úgy szól, hogy a banki nyilvántartás szerint mennyi a bank követelése, akkor a tanúsítvány helyes, csak éppen a követelés fogalmilag nem azonos a tartozással. Továbbá az adós azt a közjegyző előtt nem ismerte el, így nem alkalmas közvetlen végrehajtásra.

Amennyiben a ténytanúsítvány úgy szól, hogy a banki nyilvántartás szerint mennyi az adós tartozása, úgy már a tanúsítvány sem helyes, mert nem tényt tanúsít, csak adatot. Ahhoz, hogy az adatból tény legyen, szakértői vizsgálatra lenne szükség.

„Nem állítható ki közjegyzői tanúsítvány olyan tényről, amelyet a közjegyző észlelni nem képes, vagy az észleléshez speciális szakértelem szükséges. Ez esetben szakértő alkalmazása a megoldás.” http://www.kjoh.hu/tanusitvany.html

c./ Ténytanúsítvány nem állítható ki jogviszony tartalmáról, azaz nem állítható ki arról, hogy a kölcsönszerződésből adódóan kinek milyen joga és kötelessége áll fenn. /A jogviszony tartalmát a felek jogai és kötelezettségei jelentik./

„A tanúsítvány tárgya sem jogviszony, sem pedig következtetés nem lehet. A jogviszony tanúsítása alóli kivétel, ha a közjegyző közhitelességű nyilvántartásba való betekintés alapján, annak tartalmát tanúsítja.” http://www.kjoh.hu/tanusitvany.html


d./ Az a közjegyzői okiratba foglalt szerződési kikötés, mely szerint az adós elfogadja tartozása összegeként a banki nyilvántartást - tisztességtelen és semmis; joghatás kiváltására ennél fogva alkalmatlan. Miután azt figyelmen kívül kell hagyni, annak alapján sem állítható ki ténytanúsítvány az adós tartozásáról. /Közjegyzői okirat 5. pont./

A hivatkozott szerződési kikötés tisztességtelenségének indokolása:

A 93/13. EGK Irányelv a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről 3. cikk /1/ Egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltétel abban az esetben tekintendő tisztességtelen feltételnek, ha a jóhiszeműség követelményével ellentétben a felek szerződésből eredő jogaiban és kötelezettségeiben jelentős egyenlőtlenséget idéz elő a fogyasztó kárára. /2/ Egy szerződési feltétel minden olyan esetben egyedileg meg nem tárgyalt feltételnek tekintendő, ha azt már előzetesen megfogalmazták, és ezért a fogyasztó nem tudta annak tartalmát befolyásolni, különösen az előzetesen kidolgozott szabványszerződések esetében.

Ptk.209.§/1/ Tisztességtelen az általános szerződési feltétel, illetve a fogyasztói szerződésben egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltétel, ha a feleknek a szerződésből eredő jogait és kötelezettségeit a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a szerződési feltétel támasztójával szerződést kötő fél hátrányára állapítja meg.

A 18/1999./II.5./ Korm. rendelet a fogyasztóval kötött szerződésben tisztességtelennek minősülő feltételekről 1.§./1/ A fogyasztói szerződésben tisztességtelennek minősül különösen az a szerződési feltétel, amely

a./ a szerződés bármely feltételének értelmezésére a fogyasztóval szerződő felet egyoldalúan jogosítja.

Az exemplifikatív felsorolásból következően és analógiát alkalmazva: Ha tisztességtelen az, hogy egy szerződési feltétel értelmezésére egyoldalúan az egyik fél jogosult, akkor tisztességtelen az is, ha egyoldalúan, az egyik fél jogosult dönteni a másik fél tartozásának összegéről.

b./ kizárólagosan a fogyasztóval szerződő felet jogosítja fel annak megállapítására, hogy teljesítése szerződésszerű-e.

Ismét analógiát alkalmazva: Ha tisztességtelen az, hogy az egyik fél jogosult annak megállapítására, hogy saját teljesítése szerződésszerű-e, akkor tisztességtelen az is, ha az egyik fél jogosult a másik fél teljesítése szerződésszerűségének megítélésére.

Azokban az esetekben, melyeket a jogszabály külön nevesít, a bíróságnak nincs mérlegelési jogköre, meg kell állapítania a szerződési kikötés tisztességtelenségét, azaz 2006. március 1. óta automatikusan – a semmisségét.

i./ kizárja vagy korlátozza a fogyasztó jogszabályon vagy a felek közötti megállapodáson alapuló igényérvényesítési lehetőségeit, kivéve, ha azt egyben más, jogszabályban meghatározott vitarendezési móddal helyettesíti; j./ a bizonyítási terhet a fogyasztó hátrányára változtatja meg.

A fogyasztó jogszabályon alapuló igényérvényesítési lehetőségeinek korlátozását jelenti, ha azok száma /a lehetőségek száma/ csökken: A szerződési feltétel nem teszi lehetővé az adós számára, hogy végrehajtási peren kívül vitassa a bank könyvei és nyilvántartásai alapján kiszámított tartozás összegét.

Az említett szerződési feltétel megváltoztatja a felek perbeli jogállását /az adóst kényszeríti felperesi pozícióba/, ebből következően a bizonyítási terhet, ill. azt, hogy bizonyíthatatlanság esetén annak következményei melyik fél terhére esnek, az adós hátrányára rendezi.

A hivatkozott szerződési kikötés semmisségének indokolása:

Ptk. 209/A.§./2/ Fogyasztói szerződésben az általános szerződési feltételként a szerződés részévé váló, továbbá a fogyasztóval szerződő fél által egyoldalúan, előre meghatározott és egyedileg meg nem tárgyalt tisztességtelen kikötés semmis.

Az Alkotmánybíróság 46/91./IX.10./ AB. Határozata: Ma már csak jogtörténeti érdekesség: Bizonyos jogi személyek „hátralék kimutatása” alapján a korabeli szabályok szerint a közjegyző végrehajtási záradékot bocsáthatott ki. Mindaddig, amíg az ügy nem került az AB elé. Az AB a közjegyzői végrehajtás elrendelését akkor tartotta az alkotmányos előírásokkal összeegyeztethetőnek, ha a záradékolást a közjegyzőnek a bírósági eljáráshoz hasonló garanciákkal ellátott eljárása előzte meg.

e./ A közjegyzői okiratba foglalt tartozáselismerő nyilatkozat azért sem tartalmazza a c./ pontban megkövetelt tartozás összegét, mert az időközi kamatemelések miatti törlesztőrészlet-növekedések illetve az új törlesztőrészletek összegei közjegyző előtt nem lettek elismerve, azaz a bank követelésének csak egy része az, amely a közjegyzői okiratban szerepel, másik része nem, így az az egyéb feltételek
fennállása esetén sem lenne közvetlenül végrehajtható. /Csak az az összeg, amit az adós a kj. előtt elismert./

f./ A Vht. 23/C. §.1/ c. pontja – sajnálatos tény -, a jogviszonyok szokásos dinamikáját figyelmen kívül hagyja. Kifejezetten egy statikus állapotra van szabva, melyben a jogok/kötelezettségek, azaz a jogviszony tartalma nem változik: az az összeg, amit az adós elismer, az esedékességig változatlan marad, azaz a múltbeli tartozáselismerő nyilatkozat azonos az esedékességkori, jelenbeli kötelezettséggel. Olyan kölcsönszerződésre, melyben a jogviszony tartama alatt a jogviszony tartalma /kötelezettség/ állandóan változik, egyszerűen nem alkalmazható. Nem alkalmazható azért, mert – lsd: jelenlegi gyakorlat – ahelyett, hogy a közjegyzői közreműködés jogvitát előzne meg, pont ellenkezőleg, jogvitát generál, azaz a 23/C. §. /1/ automatikus alkalmazása diszfunkcionálissá teszi a jogintézményt. Ezt az egyszerű dolgot kellett volna felismernie a közjegyzőnek és egy olyan megoldást találnia, mely megfelel a jogszabályoknak úgy, hogy az adós jogait illetve jogos érdekeit is figyelembe veszi. E helyen is emlékeztetek arra, hogy a közjegyző bizonyos esetekben köteles megtagadni a közreműködését, bizonyos esetekben pedig az aggályait köteles közölni, ami nem történt meg.

B: A Vht. 23/C. §. /5/ bekezdésének megsértése – a semmisség

Vht. 23/C. §. (5) E § alapján akkor van helye végrehajtásnak, ha a közjegyzői okiratba foglalt követelés bírósági végrehajtási útra tartozik, és ha a követelés teljesítési határideje letelt.

A közjegyző törvényt sértett, mert olyan okiratot látott el végrehajtási záradékkal, melyen alapuló követelés bírósági végrehajtási útra nem tartozik.

Ptk. 204. §. (1) Bírósági úton nem lehet érvényesíteni c./ azokat a követeléseket, amelyeknek állami szerv útján való érvényesítését jogszabály kizárja. (3) Azt, hogy a követelés bírósági úton nem érvényesíthető, hivatalból kell figyelembe venni.

Bírósági úton nem érvényesíthető követelések a semmis szerződésekből eredő követelések. A semmisség ipso iure érvénytelenség, az érvénytelenségi ok önmagában kiváltja az érvénytelenséget, megállapításához semmiféle eljárásra nincs szükség. Ez nem zárja ki azt a lehetőséget, hogy semmisség megállapítása iránti kérelmet/keresetet lehessen benyújtani, de egy folyamatban lévő űgyben a semmisségre való hivatkozást mind a bíróság, mind a közjegyző köteles figyelembe venni azaz elbírálni.

Ptk. 234. §. (1) A semmis szerződés érvénytelenségére bárki határidő nélkül hivatkozhat. A semmisség megállapításához külön eljárásra nincs szükség.

Bizonyítani kívánom, hogy az a szerződés, mely a közjegyzői okirat alapját képezi, semmis, joghatás kiváltására alkalmatlan.

213. § (1) Semmis az a fogyasztási, lakossági kölcsönszerződés, amelyik nem tartalmazza a) a szerződés tárgyát, b) az éves, százalékban kifejezett teljes hiteldíjmutatót, a hiteldíjmutató számítása során figyelembe nem vett egyéb - esetleges - költségek meghatározását és összegét, vagy ha az ilyen költségek pontosan nem határozhatók meg, az ezekre vonatkozó becslést, c) a szerződéssel kapcsolatos összes költséget, ideértve a kamatokat, járulékokat, valamint ezek éves, százalékban kifejezett értékét, d) azon feltételeknek, illetőleg körülményeknek a részletes meghatározását, amelyek esetében a hiteldíj megváltoztatható, vagy ha ez nem lehetséges, az erről szóló tájékoztatást, e) a törlesztő részletek számát, összegét, a törlesztési időpontokat,
f) a szükséges biztosítékok meghatározását, valamint g) a szerződéshez kapcsolódóan a fogyasztótól megkövetelt biztosítások megjelölését. (2) A fogyasztási kölcsönszerződésre vonatkozó szabályoktól a fogyasztó hátrányára eltérő szerződési kikötés semmis. (3) A szerződés semmisségére csak a fogyasztó érdekében lehet hivatkozni.

Szerződésemből többek között hiányzik a b./ pont szerinti, a hiteldíjmutató számítása során figyelembe nem vett egyéb költségek meghatározása és összege illetőleg az ezekre vonatkozó becslés.

A hiteldíjmutatóban a következő költségelemek szerepelnek: ………………………………

Hiányzik a szerződésemből az alábbi két költségelem meghatározása és összege, illetve az arra vonatkozó becslés: 1. a vételi-eladási árfolyamkülönbözet százalékos meghatározása /árrés-spread/, melyet egy 2005-ös PSZÁF-elemzés is olyan költségnek nevez, melyet a THM-nek tartalmaznia kell. 2. árfolyamváltozásból fakadó becsült költség

/A kamatkockázat becslése, a kötelező biztosítási dijak becslése és a kötelező folyószámlavezetés díja is megemlíthető, utóbbi két tételt a mostanában kötött szerződések már tartalmazzák./

Mindez a c./ pontban megfogalmazott követelmények szerint sem került meghatározásra.

A d./ ponttal kapcsolatban utalok az OBH 2958/2006. számú vizsgálati jelentésre, mely szerint a hiteldíj megváltoztatása r é s z l e t e s meghatározásának a szerződésben ill. az Általános Szerződési Feltételekben megfogalmazottakat nem lehet tekinteni. Az Ombudsman megállapítja továbbá, hogy a d./ pontban megkívánt tájékoztatást sem tartalmazza a szerződés. Azok a hiteldíj megváltoztatására vonatkozó szabályok, melyeket az Ombudsman vizsgált, lényegüket illetően ill. teljesen megegyeznek azokkal a szerződési kikötésekkel, ÁSZF-el… melyek az én szerződésemben is szerepelnek.

A hatályba léptető rendelkezések szerint az említett 213. §. /1/ - ben foglaltakat a 2005. január 1-ét követően kötött lakossági kölcsönszerződések esetén kell alkalmazni. A 213 §. /1/-et hatályon kívül helyezte a fogyasztónak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. Tv. 2010. június 11-től.

A Hpt. szerinti definíció: 2. sz. melléklet III. fejezet 5. és 13. pontjában a következő:

5. Fogyasztási kölcsön: a mindennapi élet szokásos használati tárgyainak megvásárlásához, javíttatásához, illetve szolgáltatások igénybevételéhez – a természetes személy részére – nyújtott kölcsön, ha a kölcsönt a természetes személy nem üzletszerű tevékenysége keretében veszi igénybe.

13. Lakossági kölcsön: a fogyasztási kölcsön, valamint a lakás, illetőleg üdülő vásárlására, építésére, felújítására, korszerűsítésére, továbbá közműfejlesztésre a természetes személy által igénybe vehető kölcsön.

Azt a tényt, hogy egy szerződés érvényesen jött-e létre, vagy sem, a megkötésekor hatályos szabályok szerint kell elbírálni. Az érvényességnek nincs mértéke vagy kiterjedése jogszabályok vonatkozásában, és nincs mértéke vagy kiterjedése – jogszabályon alapuló - szerződések esetében sem. Egy jogszabály/szerződés vagy érvényes, vagy nem.

A visszaható hatály tilalma: A jogalkotásról szóló 1987. évi XI. tv. 12. §. /2/ bek. A jogszabály a kihirdetést megelőző időre nem állapíthat meg kötelezettséget és nem nyilváníthat valamely magatartást jogellenessé. Jogszerűvé azonban – következtetés alapján – igen. Az esetek többségében a jogellenes magatartás jogszerűvé nyilvánítása az érintettek számára kedvező hatású, az adott esetben azonban éppen ellentétes eredménnyel járna. Semmis szerződés érvényessé nyilvánítása alkotmányos alapjogot – jogbiztonság követelménye – sértene.

A 213. §. /1/-et 2010. június 11-től hatályon kívül helyezték. Tekintve, hogy e hatályon kívül helyezésnek nem állapítható meg visszaható /ex tunc/ hatálya, álláspontom szerint a hatályon kívül helyezés, illetve annak joghatása csak a 2010. június 11-től kötött szerződéseket érinti. Ebből következően illetőleg az előzőekre tekintettel is úgy vélem, az általam kötött kölcsönszerződés nemcsak megkötése pillanatában, de a mai napon is érvénytelen/semmis.

Az érvénytelenség jogkövetkezményeiről szóló 1/2010./VI. 28./ PK vélemény szerint /2. pont/ az érvénytelenség általános jogkövetkezménye az, hogy az ilyen ügyletre nem lehet jogot alapítani, vagyis a felek által célzott joghatások nem érhetők el. Ez az a jogkövetkezmény, amelyet semmisség esetén a bíróságnak hivatalból kell alkalmaznia, illetve amelyre relatíve bárki határidő nélkül hivatkozhat

C: Nem közokirat

A Kjt. 131.§. /1/ szerint nem tekinthető közokiratnak az az okirat, amelyet a közjegyző a 120-129. §-ban foglaltak megsértésével vagy elmulasztásával készített.

120. § (1)254 A közjegyzői okirat elkészítése alkalmával a közjegyző kötelessége, hogy b) tájékoztassa a felet a jogügylet lényegéről és jogi következményeiről.

Ami a tájékoztatást illeti, hosszú lenne leírni, mi mindent kellett volna a közjegyzőnek elmondania: Legfőképpen nem tájékoztatott arról, hogy felelősségem nem korlátozott / nem csak az ingatlanfedezet értékéig tart/, hanem korlátlan: a teljes vagyonom és azon felül jövőbeni jövedelmem is végrehajtható.

f)256 előzetesen tájékoztassa a személyazonosság ellenőrzésével érintett felet az ellenőrzés céljáról, módjáról és tartalmáról, a közjegyzői közreműködés megtagadásának kötelezettségéről és a 122. § (8) bekezdésében megjelölt bejelentési kötelezettségéről, valamint az ellenőrzés során megismert adatok kezeléséről.

121. § A közjegyzői okirat elkészítésénél aggályos körülménynek kell tekinteni különösen, ha a fél a közjegyzői okiratba olyan rendelkezés felvételét kéri, amely jogvita keletkezéséhez vezethet, vagy amelynek nincs joghatása.

A közjegyzői közreműködés a bankok blankettaszerződéseinek automatikus kj. okiratba foglalásával történt. Bár a közjegyző professzionális kötelessége a hatályos jogszabályok ismerete és alkalmazása, egyetlen esetben sem sikerült felismerniük a tisztességtelen szerződési kikötéseket vagy a Hpt. 213/1-ben taxatíve felsorolt, semmisséget eredményező kellékhiányt. Minimálisan aggályos körülménynek kellett volna tekinteniük azt a kikötést, mely a bankot jogosítja fel a tartozás összegének megállapítására és az alapján – bíróságot mellőzve – közvetlen végrehajtás kezdeményezésére.

D: Magyarország alaptörvénye XXII. Cikk /1/ bek. megsértése

Mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit a hatóságok részrehajlás nélkül, tisztességes módon és ésszerű határidőn belül intézzék. Ez a jog magában foglalja a hatóságoknak azt a kötelezettségét, hogy döntéseiket indokolják.

Tisztelt Bíróság! A fellebbezés alapjául szolgáló közjegyzői határozat egyáltalán nem foglalkozik azokkal a felvetésekkel, hivatkozásokkal, melyek a vh. záradék törlési kérelmemben szerepeltek. Az alaptörvény szerint jogom van ahhoz, hogy a döntéseket indokolják. Nyilvánvaló, hogy a jogalkotó nem formális, azaz látszólagos indokolásra gondol, hanem tartalmira. Megjegyzem, a „devizaeladósodást vizsgáló parlamenti albizottság is megállapította jelentésében, hogy a bankok részéről a tájékoztatási kötelezettség teljesítése csak formális volt. A formális tájékoztatás nem tájékoztatás, a formális indokolás nem indokolás. Nem elégséges azt ismételgetni, hogy a Vht. 23/C-nek az eljárás megfelelt. Érdemi választ várok a beadványomban foglaltakra, különös tekintettel arra, hogy a semmisséget a közjegyző is köteles – lett volna – hivatalból figyelembe venni.

…………………………….

…………………………….


…………………………….


Tanuk:

……………………………….

……………………………….

Itt szerkesztheted a frissen létrehozott oldaladat!

Ezt a szöveget nyugodtan kitörölheted és
a helyére írhatod az új oldalad tartalmát.

---

Amíg az oldal tulajdonosa nem helyez el itt tartalmat, addig a mai napi leglátogatottabb oldalak listája jelenik meg!

 

Oldal: közjegyzöi okirat érvénytelen
Deviza hitel érvényes-nemérvényes árverezés megállítása - © 2008 - 2024 - devizahitel.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen weboldal szerkesztő mindig ingyenes. A weboldal itt: Ingyen weboldal

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat