DEVIZÁSOK! ITT AZ EU BÍROSÁGI ÍTÉLETJELZÁLOGKÖLCSÖN, TISZTESSÉGTELEN SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK, SEMMISSÉG. II. RÉSZ. ­  Belföld, Kiemelt hírek, Nagyvilág  ­  Tagged: "deviza"­"hitel", Átverés, Deviza Alapú Csalás, Devizahitel, Magyarország, Vegyes deviza határidős ügylet
DEVIZÁSOK! ITT AZ EU BÍROSÁGI ÍTÉLETJELZÁLOGKÖLCSÖN, TISZTESSÉGTELEN SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK, SEMMISSÉG. II. RÉSZ.
59 ezerA jánlom Megosztás
7)      A súlyos zavarok kockázatát úgy kell‑e értékelni, hogy csak az eladó vagy szolgáltató számára okozott súlyos zavarokat kell figyelembe venni, vagy a szóban forgó »küszöbkikötés« alapján kifizetett összegek teljes visszatérítésének hiányában a fogyasztóknál bekövetkezett vagyonvesztést is tekintetbe kell venni?”
 A C‑308/15. sz. ügy 37      2001. június 1‑jén Emilio Irles López és Teresa Torres Andreu „küszöbkikötést” tartalmazó jelzálogkölcsön‑szerződést kötött a Banco Popular Español SA‑val (a továbbiakban: BPE). 2007. május 2‑án és 2007. június 14‑én a felek megemelték a hitelkeretet; mindegyik emelés „küszöbkikötést” is tartalmazott. 38      Tekintettel arra, hogy a „küszöbkikötésekhez” való hozzájárulás módját az átláthatóság hiánya jellemezte, a kölcsönvevők a Juzgado de lo Mercantil n ° 3 de Alicantéhoz (alicantei 3. számú kereskedelmi bíróság, Spanyolország) keresetet nyújtottak be e kikötések semmisségének megállapítása, és e kikötések alapján jogalap nélkül kifizetett összegek visszatérítése iránt. 39      Az említett bíróság a keresetnek első fokon helyt adott, és ennek megfelelően a BPE‑t az e kikötések alapján a kölcsönszerződés megkötésétől,
KEZDŐLAP KIEMELT HÍREK BELFÖLD NAGYVILÁG ÉRDEKESSÉGEK TI KÜLDTÉTEK VIDEOTÁR FÓRUM
Oszd meg a cikket!  Share  Tweet  Share  Share
Megosztás 745
Search
Rajtad kívül 3 ismerősöd kedveli.
Nemzeti Civil Ko... 59 ezer kedvelés
Kedveled
59 ezerA jánlom Megosztás
loading...
loading...
CivilkontrollTv google.com/+Civilkontroll
+ 5 641
Követés +1
745T etszik
Hungarian
2017. 02. 06. DEVIZÁSOK! ITT AZ EU BÍROSÁGI ÍTÉLET­JELZÁLOGKÖLCSÖN, TISZTESSÉGTELEN SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK, SEMMISSÉG. II. RÉ ...
http://www.civilkontroll.com/devizasok­itt­az­eu­birosagi­itelet­jelzalogkolcson­tisztessegtelen­szerzodesi­feltetelek­semmisseg­ii­resz/ 2/9
illetve a módosító aktusoktól számítva jogalap nélkül kifizetett összegeknek a kölcsönvevők részére történő visszatérítésére kötelezte. 40      A BPE fellebbezést nyújtott be az Audiencia Provincial de Alicantéhoz (alicantei tartományi bíróság), a 2013. május 9‑i és 2015. március 25‑i ítéleteire támaszkodva.
41      A kérdést előterjesztő bíróság egyrészt kétségeit fejezi ki afelől, hogy valamely tisztességtelen feltétel semmisségének megállapításához fűződő joghatások időbeli korlátozása összeegyeztethető‑e a 93/13 irányelv 6. cikkével. Másrészt e bíróság szerint az, hogy a Tribunal Supremo (legfelsőbb bíróság) a 2015. március 25‑i ítéletével az egyéni keresetekre kiterjesztette a 2013. május 9‑i ítéletében valamely kollektív keresettel összefüggésben elfogadott megoldást, azzal a hatással járhat, hogy korlátozza a kölcsönvevők hatékony bírói jogvédelemhez való jogát, mivel a tisztességtelen feltétel joghatásaiból hasznot húzó bankot terhelő visszatérítési kötelezettség kiindulópontjának meghatározásakor nem veszik figyelembe a konkrét esetek sajátos körülményeit. 42      Ennélfogva az Audiencia Provincial de Alicante (alicantei tartományi bíróság) úgy határozott, hogy az eljárást felfüggeszti, és előzetes döntéshozatal céljából ugyanazon hét kérdésen túl, mint a C‑307/15 ügyben, az alábbiak szerint megfogalmazott nyolcadik kérdést terjeszti a Bíróság elé: „8)      Összeegyeztethető‑e a 93/13 irányelv 6. cikkének (1) bekezdésében foglalt azon elvvel, amely szerint a tisztességtelen feltételek nem jelentenek kötelezettséget a fogyasztóra nézve, és az Európai Unió Alapjogi Chartája 47. cikkében foglalt hatékony jogorvoslathoz való joggal az a körülmény, hogy egy fogyasztóvédelmi egyesület által pénzintézetek ellen indított eljárás keretében egy »küszöbkikötés« semmisségének megállapításából eredő visszafizetési kötelezettség korlátozása automatikusan kiterjed a különböző pénzintézetekkel jelzálogkölcsön‑szerződést kötő fogyasztók által egy »küszöbkikötés« tisztességtelen jellege miatt indított egyéni keresetekre is?” 43      A Bíróság elnöke 2015. július 10‑i végzésével az írásbeli és a szóbeli szakasz lefolytatása, valamint az ítélethozatal céljából egyesítette a C‑307/15. és C‑308/15. sz. ügyeket. 44      A Bíróság elnöke 2015. augusztus 14‑i végzésével elutasította az Audiencia Provincial de Alicante (alicantei tartományi bíróság) arra irányuló kérelmét, hogy a C‑307/15. és C‑308/15. sz. ügyeket az Európai Unió Bírósága alapokmányának 23a. cikkében és a Bíróság eljárási szabályzatának 105. cikkében szabályozott gyorsított eljárásban bírálják el.
45      A Bíróság elnöke 2015. október 21‑i végzésével elrendelte a C‑154/15. sz. és a C‑307/15., illetve C‑308/15. sz. egyesített ügyek egyesítését a szóbeli szakasz lefolytatása és az ítélet meghozatala céljából.  Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésekről  A C‑154/15. sz. ügyben előterjesztett első és második, illetve a C‑307/15. és C‑308/15. sz. ügyekben előterjesztett első kérdésről 46      A C‑154/15. sz. ügyben előterjesztett két kérdéssel, illetve a C‑307/15. és C‑308/15. sz. ügyben előterjesztett első kérdéssel, amelyeket együttesen kell megvizsgálni, a kérdést előterjesztő bíróságok lényegében arra várnak választ, hogy a 93/13 irányelv 6. cikkének (1) bekezdését úgy kell‑e értelmezni, hogy azzal ellentétes az olyan nemzeti ítélkezési gyakorlat, amely időben korlátozza egy fogyasztó és egy eladó vagy szolgáltató között megkötött szerződésben foglalt kikötésnek az ezen irányelv 3. cikkének (1)
Ön a honlap használatával automatikusan hozzájárul a cookie­k használatához, és elfogadja a felhasználási feltételeket.  További info Elfogadom
2017. 02. 06. DEVIZÁSOK! ITT AZ EU BÍROSÁGI ÍTÉLET­JELZÁLOGKÖLCSÖN, TISZTESSÉGTELEN SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK, SEMMISSÉG. II. RÉ ...
http://www.civilkontroll.com/devizasok­itt­az­eu­birosagi­itelet­jelzalogkolcson­tisztessegtelen­szerzodesi­feltetelek­semmisseg­ii­resz/ 3/9
bekezdése értelmében vett tisztességtelen jellegének bírósági megállapításához fűződő visszafizetési kötelezettséget, mégpedig csupán azon összegekre, amelyeket a tisztességtelen jelleget megállapító határozat kihirdetését követően jogalap nélkül fizettek meg e kikötés alapján. 47      Elöljáróban meg kell vizsgálni a spanyol kormány, a Cajasur Banco és a BPE azon érvét, amely szerint egy olyan kikötés tisztességtelen jellegének megállapításához fűződő joghatások kérdése, mint amelyről az alapügyben szó van, nem tartozik a 93/13 irányelv hatálya alá, mivel a tisztességtelen jelleg megállapításával a Tribunal Supremo (legfelsőbb bíróság) a fogyasztók magasabb szintű védelmét biztosította, mint az irányelv által garantált védelem. 48      E tekintetben kétségkívül kitűnik a előzetes döntéshozatalra utaló határozatból, hogy a 2013. május 9‑i ítéletében a Tribunal Supremo (legfelsőbb bíróság) az érintett, a szóban forgó szerződések elsődleges tárgyával kapcsolatos „küszöbkikötések” tisztességtelen jellege felülvizsgálatának indokolásához az említett irányelv 4. cikkének (2) bekezdésében meghatározott átláthatósági követelményt úgy értelmezte, hogy az nem csupán a szerződési feltételek formális átláthatóságára, vagyis a megfogalmazásuk világos és érthető jellegére korlátozódik, hanem kiterjed a gyakorlati átláthatóság tiszteletben tartására is, vagyis hogy a fogyasztónak elegendő információt szolgáltassanak a szerződéses kötelezettségvállalás jogi és gazdasági vetületéről. 49      Mindazonáltal, amint a főtanácsnok az indítványának 46–50. pontjában megjegyzi, a szerződés elsődleges tárgyával kapcsolatos kikötés gyakorlati átláthatóságának felülvizsgálata a 93/13 irányelv 4. cikkének (2) bekezdésében meghatározottakból következik. Ez a rendelkezés ugyanis az ezen irányelv 5. cikkében foglaltakhoz hasonlóan azt írja elő, hogy a szerződési feltételeknek „világosnak és érthetőnek kell lenniük”. 50      Márpedig e tekintetben a Bíróság már kimondta, hogy a fogyasztó számára alapvető jelentőséggel bír az, hogy a szerződéskötést megelőzően a szerződési feltételeket és a szerződéskötés következményeit megismerhesse. Többek között ezek ismerete alapján dönti el a fogyasztó, hogy az eladó vagy szolgáltató által előzetesen meghatározott feltételeknek elkötelezi‑e magát (2013. március 21‑i RWE Vertrieb ítélet, C‑92/11, EU:C:2013:180, 44. pont).
51      Ennélfogva a szerződés elsődleges tárgyának meghatározására vonatkozó szerződési feltételnek a 93/13 irányelv 3. cikkének (1) bekezdése értelmében vett tisztességtelen jellegének vizsgálata abban az esetben, ha a fogyasztó a szerződéskötést megelőzően nem rendelkezett elegendő információval a szerződési feltételekkel és a szerződés megkötésének következményeivel kapcsolatban, általában ezen irányelv, különösen pedig ezen irányelv 6. cikke (1) bekezdésének hatálya alá tartozik. 52      Ily módon, mivel a kérdést előterjesztő bíróságok a 2013. május 9‑i ítéletre hivatkoznak, amely korlátozza a „küszöbkikötések” tisztességtelen jellegének megállapításához fűződő visszafizetési kötelezettséget, meg kell vizsgálni, hogy 93/13 irányelv 6. cikkének (1) bekezdését úgy kell‑e értelmezni, hogy az lehetővé teszi a nemzeti bíróság által történő korlátozást. 53      A 93/13 irányelv 6. cikkének (1) bekezdése értelmében a tagállamok előírják, hogy fogyasztókkal kötött szerződésekben az eladó vagy szolgáltató által alkalmazott tisztességtelen feltételek a saját nemzeti jogszabályok rendelkezései szerint nem jelentenek kötelezettséget a fogyasztóra nézve. 54      Ezt a rendelkezést azon nemzeti jogszabályokkal egyenértékűnek kell tekinteni, amelyek a nemzeti jogrendben a közrendi szabályok jellegével bírnak (lásd ebben az értelemben: 2013. május 30‑i Asbeek Brusse et de Man Garabito ítélet, C‑488/11, EU:C:2013:341, 44. pont).
Ön a honlap használatával automatikusan hozzájárul a cookie­k használatához, és elfogadja a felhasználási feltételeket.  További info Elfogadom
2017. 02. 06. DEVIZÁSOK! ITT AZ EU BÍROSÁGI ÍTÉLET­JELZÁLOGKÖLCSÖN, TISZTESSÉGTELEN SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK, SEMMISSÉG. II. RÉ ...
http://www.civilkontroll.com/devizasok­itt­az­eu­birosagi­itelet­jelzalogkolcson­tisztessegtelen­szerzodesi­feltetelek­semmisseg­ii­resz/ 4/9
55      Továbbá olyan kógens rendelkezésről van szó, amely arra irányul, hogy a szerződő felek jogai és kötelezettségei tekintetében a szerződés által megállapított formális egyensúlyt a szerződő felek egyenlőségét helyreállító, valódi egyensúllyal helyettesítse (2012. június 14‑i Banco Español de Crédito ítélet, C‑618/10, EU:C:2012:349, 63. pont). 56      Az eladókkal vagy szolgáltatókkal szemben kiszolgáltatott helyzetben lévő fogyasztók számára biztosított védelemhez fűződő közérdek jellegére és fontosságára tekintettel tehát a 93/13 irányelv – amint az 7. cikkének az irányelv huszonnegyedik preambulumbekezdésével összefüggésben értelmezett (1) bekezdéséből következik – arra kötelezi a tagállamokat, hogy rendelkezzenek megfelelő és hatékony eszközökről annak érdekében, hogy „megszüntessék az eladók vagy szolgáltatók fogyasztókkal kötött szerződéseiben a tisztességtelen feltételek alkalmazását” (Kásler és Káslerné Rábai ítélet, C‑26/13, EU:C:2014:282, 78. pont). 57      Éppen ezért a nemzeti bíróság feladata az, hogy egészen egyszerűen mellőzze a tisztességtelen szerződési feltétel alkalmazását annak érdekében, hogy a fogyasztóval szemben ne váltson ki kötelező joghatásokat, de nem jogosult arra, hogy a feltétel tartalmát módosítsa (lásd ebben az értelemben: 2012. június 14‑i Banco Español de Crédito ítélet, C‑618/10, EU:C:2012:349, 65. pont). 58      Ennek kapcsán egyrészt a nemzeti bíróság – amennyiben a rendelkezésére állnak az ehhez szükséges jogi és ténybeli elemek – hivatalból köteles vizsgálni a 93/13 irányelv hatálya alá tartozó szerződési feltétel tisztességtelen jellegét, ezzel ellensúlyozván a fogyasztó és az eladó vagy szolgáltató közötti egyenlőtlen helyzetet. 59      Ugyanis az irányelv által előírt védelem teljes hatékonysága megköveteli, hogy a feltétel tisztességtelen jellegét hivatalból megállapító nemzeti bíróság minden következtetést levonhasson ezen megállapításból, anélkül hogy meg kellene várnia, hogy a jogairól tájékoztatott fogyasztó az említett feltétel megsemmisítését kérő nyilatkozatot tegyen (2013. május 30‑i Jőrös‑ítélet, C‑397/11, EU:C:2013:340, 42. pont).
loading…
60      Másrészt a nemzeti bíróság csakis annak érdekében jogosult arra, hogy a tisztességtelen feltételek tartalmát módosítsa, hogy hozzájáruljon azon visszatartó erő megszüntetéséhez, amely az eladók vagy szolgáltatók tekintetében jelentkezik az ilyen tisztességtelen feltételeknek a fogyasztókra való puszta és egyszerű alkalmazhatatlansága következtében (lásd ebben az értelemben: 2015. január 21‑i, Unicaja Banco et Caixabank ítélet, C‑482/13, C‑484/13, C‑485/13 és C‑487/13, EU:C:2015:21, 31. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).
Ne maradj le semmiről! Kattints és iratkozz fel a hírlevélre: http://www.civilkontroll.com/newsletter/ 61      A fenti megfontolásokból következik, hogy a 93/13 irányelv 6. cikkének (1) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy egy tisztességtelennek minősített szerződési feltételt főszabály szerint úgy kell tekinteni, mint amely nem is létezett, úgyhogy a fogyasztóra nézve nem fejthet ki joghatást. Ennélfogva egy ilyen kikötés tisztességtelen jellege bírósági megállapításának főszabály szerint azon jogi és ténybeli állapot helyreállítását kell eredményeznie, amelyben a fogyasztó az említett kikötés hiányában lenne. 62      Ebből következik, hogy a nemzeti bíróság azon kötelezettsége, hogy mellőzze az olyan szerződési feltétel alkalmazását, amely jogalap nélkül kifizetettnek bizonyuló összegek fizetésére kötelez, főszabály szerint ugyanezen összegek vonatkozásában visszafizetési kötelezettséget keletkeztet.
Ön a honlap használatával automatikusan hozzájárul a cookie­k használatához, és elfogadja a felhasználási feltételeket.  További info Elfogadom
2017. 02. 06. DEVIZÁSOK! ITT AZ EU BÍROSÁGI ÍTÉLET­JELZÁLOGKÖLCSÖN, TISZTESSÉGTELEN SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK, SEMMISSÉG. II. RÉ ...
http://www.civilkontroll.com/devizasok­itt­az­eu­birosagi­itelet­jelzalogkolcson­tisztessegtelen­szerzodesi­feltetelek­semmisseg­ii­resz/ 5/9
63      Ugyanis az ilyen visszafizetési kötelezettség hiánya kétségessé tehetné azt az elrettentő hatást, amelyet a 93/13 irányelv 7. cikkének (1) bekezdésével összefüggésben értelmezett 6. cikkének (1) bekezdése kívánt fűzni a fogyasztók és az eladók vagy szolgáltatók között megkötött szerződésekben foglalt kikötések tisztességtelen jellegének megállapításához. 64      Kétségkívül a 93/13 irányelv 6. cikkének (1) bekezdése megköveteli a tagállamoktól, hogy előírják, hogy „a saját nemzeti jogszabályok rendelkezései szerint” a tisztességtelen feltételek nem jelentenek kötelezettséget a fogyasztókra nézve (2009. október 6‑i Asturcom Telecomunicaciones ítélet, C40/08, EU:C:2009:615, 57. pont). 65      Mindazonáltal a 93/13 irányelvben a fogyasztók számára garantált védelemnek a nemzeti jog által történő átvétele nem változtathat e védelem terjedelmén, és ennélfogva lényegén, és ezáltal nem teheti kérdésessé az említett védelem hatékonyságának a tisztességtelen feltételekre vonatkozó egységes szabályok elfogadásával történő – az európai uniós jogalkotó által a 93/13 irányelv második preambulumbekezdésében kifejtettek szerint elérni kívánt – megerősítését. 66      Következésképpen, bár a tagállamok feladata az, hogy a nemzeti joguk által meghatározzák a valamely szerződésben foglalt kikötés tisztességtelen jellege megállapításának és e megállapítás konkrét joghatásai érvényesülésének módját, a tisztességtelen jelleg megállapításának lehetővé kell tennie azon jogi és ténybeli helyzet helyreállítását, amelyben a fogyasztó ezen tisztességtelen feltétel hiányában találná magát; többek között azzal, hogy a fogyasztó számára biztosítja az eladó vagy szolgáltató jogalap nélküli – a fogyasztó kárára az említett tisztességtelen feltétel alapján való – gazdagodásának visszatérítéséhez való jogot. 67      A jelen ügyben a Tribunal Supremo (legfelsőbb bíróság) a 2013. május 9‑i, a kérdést előterjesztő bíróságok által hivatkozott ítéletében kimondta, hogy az érintett „küszöbkikötések” tisztességtelen jellegének megállapítása nem érinti sem azokat az ügyeket, amelyekről jogerős bírósági határozattal már véglegesen döntöttek, sem pedig azokat a kifizetéseket, amelyeket ezen ítélet kihirdetése előtt teljesítettek, és hogy következésképpen a tisztességtelen jelleg megállapításához fűződő joghatások, különösen a fogyasztónak a visszatérítéshez való joga a jogbiztonság elvére tekintettel azon összegekre korlátozódik, amelyeket ezen időponttól kezdve jogalap nélkül fizettek ki.
loading…
68      E tekintetben a Bíróság már valóban elismerte, hogy a fogyasztóvédelem nem abszolút jellegű. Különösen ebben az értelemben megállapította, hogy az uniós jog nem kötelezi arra a nemzeti bíróságot, hogy eltérjen a bírósági határozatokat jogerőre emelő belső eljárási szabályok alkalmazásától, még akkor sem, ha ez lehetővé tenné a 93/13 irányelvben foglalt rendelkezés bármiféle megsértésének orvoslását (lásd ebben az értelemben: 2009. október 6‑i Asturcom Telecomunicaciones ítélet, C‑40/08, EU:C:2009:615, 37. pont). Ebből következik, hogy a Tribunal Supremo (legfelsőbb bíróság) megalapozottan állapíthatta meg a 2013. május 9‑i ítéletében, hogy ez az ítélet nem érintheti azokat az ügyeket, amelyekről jogerős bírósági határozattal már véglegesen döntöttek. 69      Ugyanígy a Bíróság már kimondta, hogy a jogbiztonság érdekében az észszerű mértékben meghatározott jogvesztő jellegű keresetindítási határidők összeegyeztethetők az uniós joggal (2009. október 6‑i Asturcom Telecomunicaciones ítélet, C‑40/08, EU:C:2009:615, 41. pont). 70      Mindazonáltal különbséget kell tenni egy olyan eljárási mód alkalmazása, mint az észszerű mértékű jogvesztő határidő, és az uniós jog valamely szabályának értelmezéséhez fűződő joghatás időbeli korlátozása között (lásd ebben az értelemben: 2010. április 15‑i, Barth‑ítélet, C‑542/08, EU:C:2010:193, 30. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat). E tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy kizárólag a Bíróság feladata annak
Ön a honlap használatával automatikusan hozzájárul a cookie­k használatához, és elfogadja a felhasználási feltételeket.  További info Elfogadom
2017. 02. 06. DEVIZÁSOK! ITT AZ EU BÍROSÁGI ÍTÉLET­JELZÁLOGKÖLCSÖN, TISZTESSÉGTELEN SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK, SEMMISSÉG. II. RÉ ...
http://www.civilkontroll.com/devizasok­itt­az­eu­birosagi­itelet­jelzalogkolcson­tisztessegtelen­szerzodesi­feltetelek­semmisseg­ii­resz/ 6/9
meghatározása, hogy tekintettel az uniós jog egységes és általános alkalmazásának alapvető követelményére, az ilyen szabállyal kapcsolatban adott értelmezést időben korlátozza‑e (lásd ebben az értelemben: 1988. február 2‑i Barra és társai ítélet, 309/85, EU:C:1988:42, 13. pont). 71      Így a 93/13 irányelv 6. cikkének (1) bekezdésében hivatkozott, a nemzeti jogokban meghatározott feltételek nem sérthetik az e rendelkezés alapján a fogyasztókat megillető, a Bíróságnak a jelen ítélet 54–61. pontjában felidézett ítélkezési gyakorlata szerint értelmezett jogok lényegét, vagyis hogy egy tisztességtelennek minősülő feltétel ne legyen kötelező rájuk nézve. 72      Márpedig a Tribunal Supremo (legfelsőbb bíróság) 2013. május 9‑i ítéletében elfogadott, a „küszöbkikötések” semmisségének megállapításához fűződő joghatások időbeli korlátozása ahhoz vezet, hogy általános jelleggel megfosztja az ilyen kikötést tartalmazó jelzálogkölcsön‑szerződést aláíró valamennyi fogyasztót azon összegek teljes visszatérítéséhez való jogától, amelyeket a banknak ezen kikötés alapján jogalap nélkül fizettek meg a 2013. május 9. előtti időszakban. 73      Ebből következik, hogy egy szerződési feltételnek a 93/13 irányelv 6. cikkének (1) bekezdése értelmében vett tisztességtelen jellegének megállapításához fűződő joghatások időbeli korlátozásával kapcsolatos olyan nemzeti ítélkezési gyakorlat, mint amely a 2013. május 9‑i ítéletből következik, a tisztességtelen jelleget megállapító bírósági határozat kihirdetése előtt „küszöbkikötést” tartalmazó jelzálogkölcsön‑szerződést kötő fogyasztók számára csakis korlátozott védelmet biztosít. Az ilyen védelem tehát tökéletlennek és elégtelennek bizonyul, és az ezen irányelv 7. cikkének (1) bekezdésében foglaltakkal ellentétben nem minősül sem megfelelő, sem pedig hatékony eszköznek ahhoz, hogy az ilyen fajta kikötés alkalmazását megszüntesse (lásd ebben az értelemben: 2013. március 14‑i Aziz‑ítélet, C‑415/11, EU:C:2013:164, 60. pont). 74      E körülmények között a kérdést előterjesztő bíróságoknak, akik az alapügy elbírálása szempontjából kötve vannak az uniós jog Bíróság által nyújtott értelmezéséhez, saját hatáskörükben mellőzniük kell a joghatásoknak a Tribunal Supremo (legfelsőbb bíróság) által a 2013. május 9‑i ítéletében elfogadott időbeli korlátozását, amennyiben az nem tűnik összeegyeztethetőnek az uniós joggal (lásd ebben az értelemben: 2010. október 5‑i Elchinov‑ítélet, C‑173/09, EU:C:2010:581, 29–32. pont; 2016. április 19‑i DI‑ítélet, C‑441/14, EU:C:2016:278, 33. és 34. pont; 2016. július 5‑i Ognyanov‑ítélet, C‑614/14, EU:C:2016:514, 36. pont; 2016. november 8‑i Ognyanov‑ítélet, EU:C:2016:835, C‑554/14, 67–70. pont). 75      A fenti megfontolások összességéből az következik, hogy a 93/13 irányelv 6. cikkének (1) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy azzal ellentétes az olyan nemzeti ítélkezési gyakorlat, amely időben korlátozza egy fogyasztó és egy eladó vagy szolgáltató között megkötött szerződésben foglalt kikötésnek az ezen irányelv 3. cikkének (1) bekezdése értelmében vett tisztességtelen jellegének bírósági megállapításához fűződő visszafizetési kötelezettséget, mégpedig csupán azon összegekre, amelyeket a tisztességtelen jelleget megállapító határozat kihirdetését követően jogalap nélkül fizettek meg e kikötés alapján.
loading…
 Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett többi kérdésről 76      A C‑154/15. sz. ügyben előterjesztett első és második kérdésre, illetve a C‑307/15. és C‑308/15. sz. ügyekben előterjesztett első kérdésre adott válaszra tekintettel az előzetes döntéshozatalra előterjesztett többi kérdésre nem kell válaszolni.  A költségekről 77      Mivel ez az eljárás az alapügyben részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a
Ön a honlap használatával automatikusan hozzájárul a cookie­k használatához, és elfogadja a felhasználási feltételeket.  További info Elfogadom
2017. 02. 06. DEVIZÁSOK! ITT AZ EU BÍROSÁGI ÍTÉLET­JELZÁLOGKÖLCSÖN, TISZTESSÉGTELEN SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK, SEMMISSÉG. II. RÉ ...
http://www.civilkontroll.com/devizasok­itt­az­eu­birosagi­itelet­jelzalogkolcson­tisztessegtelen­szerzodesi­feltetelek­semmisseg­ii­resz/ 7/9
Tweet 7
bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg. A fenti indokok alapján a Bíróság (nagytanács) a következőképpen határozott:
59 ezerA jánlom Megosztás
A fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló, 1993. április 5‑i 93/13/EGK irányelv 6. cikkének (1) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy azzal ellentétes az olyan nemzeti ítélkezési gyakorlat, amely időben korlátozza egy fogyasztó és egy eladó vagy szolgáltató között megkötött szerződésben foglalt kikötésnek az ezen irányelv 3. cikkének (1) bekezdése értelmében vett tisztességtelen jellegének bírósági megállapításához fűződő visszafizetési kötelezettséget, mégpedig csupán azon összegekre, amelyeket a tisztességtelen jelleget megállapító határozat kihirdetését követően jogalap nélkül fizettek meg e kikötés alapján. Aláírások… 2016. december 21. 

DEVIZÁSOK! ITT AZ EU BÍROSÁGI ÍTÉLETJELZÁLOGKÖLCSÖN, TISZTESSÉGTELEN SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK, SEMMISSÉG. II. RÉSZ. ­  Belföld, Kiemelt hírek, Nagyvilág  ­  Tagged: "deviza"­"hitel", Átverés, Deviza Alapú Csalás, Devizahitel, Magyarország, Vegyes deviza határidős ügylet
DEVIZÁSOK! ITT AZ EU BÍROSÁGI ÍTÉLETJELZÁLOGKÖLCSÖN, TISZTESSÉGTELEN SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK, SEMMISSÉG. II. RÉSZ.
59 ezerA jánlom Megosztás
7)      A súlyos zavarok kockázatát úgy kell‑e értékelni, hogy csak az eladó vagy szolgáltató számára okozott súlyos zavarokat kell figyelembe venni, vagy a szóban forgó »küszöbkikötés« alapján kifizetett összegek teljes visszatérítésének hiányában a fogyasztóknál bekövetkezett vagyonvesztést is tekintetbe kell venni?”
 A C‑308/15. sz. ügy 37      2001. június 1‑jén Emilio Irles López és Teresa Torres Andreu „küszöbkikötést” tartalmazó jelzálogkölcsön‑szerződést kötött a Banco Popular Español SA‑val (a továbbiakban: BPE). 2007. május 2‑án és 2007. június 14‑én a felek megemelték a hitelkeretet; mindegyik emelés „küszöbkikötést” is tartalmazott. 38      Tekintettel arra, hogy a „küszöbkikötésekhez” való hozzájárulás módját az átláthatóság hiánya jellemezte, a kölcsönvevők a Juzgado de lo Mercantil n ° 3 de Alicantéhoz (alicantei 3. számú kereskedelmi bíróság, Spanyolország) keresetet nyújtottak be e kikötések semmisségének megállapítása, és e kikötések alapján jogalap nélkül kifizetett összegek visszatérítése iránt. 39      Az említett bíróság a keresetnek első fokon helyt adott, és ennek megfelelően a BPE‑t az e kikötések alapján a kölcsönszerződés megkötésétől,
KEZDŐLAP KIEMELT HÍREK BELFÖLD NAGYVILÁG ÉRDEKESSÉGEK TI KÜLDTÉTEK VIDEOTÁR FÓRUM
Oszd meg a cikket!  Share  Tweet  Share  Share
Megosztás 745
Search
Rajtad kívül 3 ismerősöd kedveli.
Nemzeti Civil Ko... 59 ezer kedvelés
Kedveled
59 ezerA jánlom Megosztás
loading...
loading...
CivilkontrollTv google.com/+Civilkontroll
+ 5 641
Követés +1
745T etszik
Hungarian
2017. 02. 06. DEVIZÁSOK! ITT AZ EU BÍROSÁGI ÍTÉLET­JELZÁLOGKÖLCSÖN, TISZTESSÉGTELEN SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK, SEMMISSÉG. II. RÉ ...
http://www.civilkontroll.com/devizasok­itt­az­eu­birosagi­itelet­jelzalogkolcson­tisztessegtelen­szerzodesi­feltetelek­semmisseg­ii­resz/ 2/9
illetve a módosító aktusoktól számítva jogalap nélkül kifizetett összegeknek a kölcsönvevők részére történő visszatérítésére kötelezte. 40      A BPE fellebbezést nyújtott be az Audiencia Provincial de Alicantéhoz (alicantei tartományi bíróság), a 2013. május 9‑i és 2015. március 25‑i ítéleteire támaszkodva.
41      A kérdést előterjesztő bíróság egyrészt kétségeit fejezi ki afelől, hogy valamely tisztességtelen feltétel semmisségének megállapításához fűződő joghatások időbeli korlátozása összeegyeztethető‑e a 93/13 irányelv 6. cikkével. Másrészt e bíróság szerint az, hogy a Tribunal Supremo (legfelsőbb bíróság) a 2015. március 25‑i ítéletével az egyéni keresetekre kiterjesztette a 2013. május 9‑i ítéletében valamely kollektív keresettel összefüggésben elfogadott megoldást, azzal a hatással járhat, hogy korlátozza a kölcsönvevők hatékony bírói jogvédelemhez való jogát, mivel a tisztességtelen feltétel joghatásaiból hasznot húzó bankot terhelő visszatérítési kötelezettség kiindulópontjának meghatározásakor nem veszik figyelembe a konkrét esetek sajátos körülményeit. 42      Ennélfogva az Audiencia Provincial de Alicante (alicantei tartományi bíróság) úgy határozott, hogy az eljárást felfüggeszti, és előzetes döntéshozatal céljából ugyanazon hét kérdésen túl, mint a C‑307/15 ügyben, az alábbiak szerint megfogalmazott nyolcadik kérdést terjeszti a Bíróság elé: „8)      Összeegyeztethető‑e a 93/13 irányelv 6. cikkének (1) bekezdésében foglalt azon elvvel, amely szerint a tisztességtelen feltételek nem jelentenek kötelezettséget a fogyasztóra nézve, és az Európai Unió Alapjogi Chartája 47. cikkében foglalt hatékony jogorvoslathoz való joggal az a körülmény, hogy egy fogyasztóvédelmi egyesület által pénzintézetek ellen indított eljárás keretében egy »küszöbkikötés« semmisségének megállapításából eredő visszafizetési kötelezettség korlátozása automatikusan kiterjed a különböző pénzintézetekkel jelzálogkölcsön‑szerződést kötő fogyasztók által egy »küszöbkikötés« tisztességtelen jellege miatt indított egyéni keresetekre is?” 43      A Bíróság elnöke 2015. július 10‑i végzésével az írásbeli és a szóbeli szakasz lefolytatása, valamint az ítélethozatal céljából egyesítette a C‑307/15. és C‑308/15. sz. ügyeket. 44      A Bíróság elnöke 2015. augusztus 14‑i végzésével elutasította az Audiencia Provincial de Alicante (alicantei tartományi bíróság) arra irányuló kérelmét, hogy a C‑307/15. és C‑308/15. sz. ügyeket az Európai Unió Bírósága alapokmányának 23a. cikkében és a Bíróság eljárási szabályzatának 105. cikkében szabályozott gyorsított eljárásban bírálják el.
45      A Bíróság elnöke 2015. október 21‑i végzésével elrendelte a C‑154/15. sz. és a C‑307/15., illetve C‑308/15. sz. egyesített ügyek egyesítését a szóbeli szakasz lefolytatása és az ítélet meghozatala céljából.  Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésekről  A C‑154/15. sz. ügyben előterjesztett első és második, illetve a C‑307/15. és C‑308/15. sz. ügyekben előterjesztett első kérdésről 46      A C‑154/15. sz. ügyben előterjesztett két kérdéssel, illetve a C‑307/15. és C‑308/15. sz. ügyben előterjesztett első kérdéssel, amelyeket együttesen kell megvizsgálni, a kérdést előterjesztő bíróságok lényegében arra várnak választ, hogy a 93/13 irányelv 6. cikkének (1) bekezdését úgy kell‑e értelmezni, hogy azzal ellentétes az olyan nemzeti ítélkezési gyakorlat, amely időben korlátozza egy fogyasztó és egy eladó vagy szolgáltató között megkötött szerződésben foglalt kikötésnek az ezen irányelv 3. cikkének (1)
Ön a honlap használatával automatikusan hozzájárul a cookie­k használatához, és elfogadja a felhasználási feltételeket.  További info Elfogadom
2017. 02. 06. DEVIZÁSOK! ITT AZ EU BÍROSÁGI ÍTÉLET­JELZÁLOGKÖLCSÖN, TISZTESSÉGTELEN SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK, SEMMISSÉG. II. RÉ ...
http://www.civilkontroll.com/devizasok­itt­az­eu­birosagi­itelet­jelzalogkolcson­tisztessegtelen­szerzodesi­feltetelek­semmisseg­ii­resz/ 3/9
bekezdése értelmében vett tisztességtelen jellegének bírósági megállapításához fűződő visszafizetési kötelezettséget, mégpedig csupán azon összegekre, amelyeket a tisztességtelen jelleget megállapító határozat kihirdetését követően jogalap nélkül fizettek meg e kikötés alapján. 47      Elöljáróban meg kell vizsgálni a spanyol kormány, a Cajasur Banco és a BPE azon érvét, amely szerint egy olyan kikötés tisztességtelen jellegének megállapításához fűződő joghatások kérdése, mint amelyről az alapügyben szó van, nem tartozik a 93/13 irányelv hatálya alá, mivel a tisztességtelen jelleg megállapításával a Tribunal Supremo (legfelsőbb bíróság) a fogyasztók magasabb szintű védelmét biztosította, mint az irányelv által garantált védelem. 48      E tekintetben kétségkívül kitűnik a előzetes döntéshozatalra utaló határozatból, hogy a 2013. május 9‑i ítéletében a Tribunal Supremo (legfelsőbb bíróság) az érintett, a szóban forgó szerződések elsődleges tárgyával kapcsolatos „küszöbkikötések” tisztességtelen jellege felülvizsgálatának indokolásához az említett irányelv 4. cikkének (2) bekezdésében meghatározott átláthatósági követelményt úgy értelmezte, hogy az nem csupán a szerződési feltételek formális átláthatóságára, vagyis a megfogalmazásuk világos és érthető jellegére korlátozódik, hanem kiterjed a gyakorlati átláthatóság tiszteletben tartására is, vagyis hogy a fogyasztónak elegendő információt szolgáltassanak a szerződéses kötelezettségvállalás jogi és gazdasági vetületéről. 49      Mindazonáltal, amint a főtanácsnok az indítványának 46–50. pontjában megjegyzi, a szerződés elsődleges tárgyával kapcsolatos kikötés gyakorlati átláthatóságának felülvizsgálata a 93/13 irányelv 4. cikkének (2) bekezdésében meghatározottakból következik. Ez a rendelkezés ugyanis az ezen irányelv 5. cikkében foglaltakhoz hasonlóan azt írja elő, hogy a szerződési feltételeknek „világosnak és érthetőnek kell lenniük”. 50      Márpedig e tekintetben a Bíróság már kimondta, hogy a fogyasztó számára alapvető jelentőséggel bír az, hogy a szerződéskötést megelőzően a szerződési feltételeket és a szerződéskötés következményeit megismerhesse. Többek között ezek ismerete alapján dönti el a fogyasztó, hogy az eladó vagy szolgáltató által előzetesen meghatározott feltételeknek elkötelezi‑e magát (2013. március 21‑i RWE Vertrieb ítélet, C‑92/11, EU:C:2013:180, 44. pont).
51      Ennélfogva a szerződés elsődleges tárgyának meghatározására vonatkozó szerződési feltételnek a 93/13 irányelv 3. cikkének (1) bekezdése értelmében vett tisztességtelen jellegének vizsgálata abban az esetben, ha a fogyasztó a szerződéskötést megelőzően nem rendelkezett elegendő információval a szerződési feltételekkel és a szerződés megkötésének következményeivel kapcsolatban, általában ezen irányelv, különösen pedig ezen irányelv 6. cikke (1) bekezdésének hatálya alá tartozik. 52      Ily módon, mivel a kérdést előterjesztő bíróságok a 2013. május 9‑i ítéletre hivatkoznak, amely korlátozza a „küszöbkikötések” tisztességtelen jellegének megállapításához fűződő visszafizetési kötelezettséget, meg kell vizsgálni, hogy 93/13 irányelv 6. cikkének (1) bekezdését úgy kell‑e értelmezni, hogy az lehetővé teszi a nemzeti bíróság által történő korlátozást. 53      A 93/13 irányelv 6. cikkének (1) bekezdése értelmében a tagállamok előírják, hogy fogyasztókkal kötött szerződésekben az eladó vagy szolgáltató által alkalmazott tisztességtelen feltételek a saját nemzeti jogszabályok rendelkezései szerint nem jelentenek kötelezettséget a fogyasztóra nézve. 54      Ezt a rendelkezést azon nemzeti jogszabályokkal egyenértékűnek kell tekinteni, amelyek a nemzeti jogrendben a közrendi szabályok jellegével bírnak (lásd ebben az értelemben: 2013. május 30‑i Asbeek Brusse et de Man Garabito ítélet, C‑488/11, EU:C:2013:341, 44. pont).
Ön a honlap használatával automatikusan hozzájárul a cookie­k használatához, és elfogadja a felhasználási feltételeket.  További info Elfogadom
2017. 02. 06. DEVIZÁSOK! ITT AZ EU BÍROSÁGI ÍTÉLET­JELZÁLOGKÖLCSÖN, TISZTESSÉGTELEN SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK, SEMMISSÉG. II. RÉ ...
http://www.civilkontroll.com/devizasok­itt­az­eu­birosagi­itelet­jelzalogkolcson­tisztessegtelen­szerzodesi­feltetelek­semmisseg­ii­resz/ 4/9
55      Továbbá olyan kógens rendelkezésről van szó, amely arra irányul, hogy a szerződő felek jogai és kötelezettségei tekintetében a szerződés által megállapított formális egyensúlyt a szerződő felek egyenlőségét helyreállító, valódi egyensúllyal helyettesítse (2012. június 14‑i Banco Español de Crédito ítélet, C‑618/10, EU:C:2012:349, 63. pont). 56      Az eladókkal vagy szolgáltatókkal szemben kiszolgáltatott helyzetben lévő fogyasztók számára biztosított védelemhez fűződő közérdek jellegére és fontosságára tekintettel tehát a 93/13 irányelv – amint az 7. cikkének az irányelv huszonnegyedik preambulumbekezdésével összefüggésben értelmezett (1) bekezdéséből következik – arra kötelezi a tagállamokat, hogy rendelkezzenek megfelelő és hatékony eszközökről annak érdekében, hogy „megszüntessék az eladók vagy szolgáltatók fogyasztókkal kötött szerződéseiben a tisztességtelen feltételek alkalmazását” (Kásler és Káslerné Rábai ítélet, C‑26/13, EU:C:2014:282, 78. pont). 57      Éppen ezért a nemzeti bíróság feladata az, hogy egészen egyszerűen mellőzze a tisztességtelen szerződési feltétel alkalmazását annak érdekében, hogy a fogyasztóval szemben ne váltson ki kötelező joghatásokat, de nem jogosult arra, hogy a feltétel tartalmát módosítsa (lásd ebben az értelemben: 2012. június 14‑i Banco Español de Crédito ítélet, C‑618/10, EU:C:2012:349, 65. pont). 58      Ennek kapcsán egyrészt a nemzeti bíróság – amennyiben a rendelkezésére állnak az ehhez szükséges jogi és ténybeli elemek – hivatalból köteles vizsgálni a 93/13 irányelv hatálya alá tartozó szerződési feltétel tisztességtelen jellegét, ezzel ellensúlyozván a fogyasztó és az eladó vagy szolgáltató közötti egyenlőtlen helyzetet. 59      Ugyanis az irányelv által előírt védelem teljes hatékonysága megköveteli, hogy a feltétel tisztességtelen jellegét hivatalból megállapító nemzeti bíróság minden következtetést levonhasson ezen megállapításból, anélkül hogy meg kellene várnia, hogy a jogairól tájékoztatott fogyasztó az említett feltétel megsemmisítését kérő nyilatkozatot tegyen (2013. május 30‑i Jőrös‑ítélet, C‑397/11, EU:C:2013:340, 42. pont).
loading…
60      Másrészt a nemzeti bíróság csakis annak érdekében jogosult arra, hogy a tisztességtelen feltételek tartalmát módosítsa, hogy hozzájáruljon azon visszatartó erő megszüntetéséhez, amely az eladók vagy szolgáltatók tekintetében jelentkezik az ilyen tisztességtelen feltételeknek a fogyasztókra való puszta és egyszerű alkalmazhatatlansága következtében (lásd ebben az értelemben: 2015. január 21‑i, Unicaja Banco et Caixabank ítélet, C‑482/13, C‑484/13, C‑485/13 és C‑487/13, EU:C:2015:21, 31. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).
Ne maradj le semmiről! Kattints és iratkozz fel a hírlevélre: http://www.civilkontroll.com/newsletter/ 61      A fenti megfontolásokból következik, hogy a 93/13 irányelv 6. cikkének (1) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy egy tisztességtelennek minősített szerződési feltételt főszabály szerint úgy kell tekinteni, mint amely nem is létezett, úgyhogy a fogyasztóra nézve nem fejthet ki joghatást. Ennélfogva egy ilyen kikötés tisztességtelen jellege bírósági megállapításának főszabály szerint azon jogi és ténybeli állapot helyreállítását kell eredményeznie, amelyben a fogyasztó az említett kikötés hiányában lenne. 62      Ebből következik, hogy a nemzeti bíróság azon kötelezettsége, hogy mellőzze az olyan szerződési feltétel alkalmazását, amely jogalap nélkül kifizetettnek bizonyuló összegek fizetésére kötelez, főszabály szerint ugyanezen összegek vonatkozásában visszafizetési kötelezettséget keletkeztet.
Ön a honlap használatával automatikusan hozzájárul a cookie­k használatához, és elfogadja a felhasználási feltételeket.  További info Elfogadom
2017. 02. 06. DEVIZÁSOK! ITT AZ EU BÍROSÁGI ÍTÉLET­JELZÁLOGKÖLCSÖN, TISZTESSÉGTELEN SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK, SEMMISSÉG. II. RÉ ...
http://www.civilkontroll.com/devizasok­itt­az­eu­birosagi­itelet­jelzalogkolcson­tisztessegtelen­szerzodesi­feltetelek­semmisseg­ii­resz/ 5/9
63      Ugyanis az ilyen visszafizetési kötelezettség hiánya kétségessé tehetné azt az elrettentő hatást, amelyet a 93/13 irányelv 7. cikkének (1) bekezdésével összefüggésben értelmezett 6. cikkének (1) bekezdése kívánt fűzni a fogyasztók és az eladók vagy szolgáltatók között megkötött szerződésekben foglalt kikötések tisztességtelen jellegének megállapításához. 64      Kétségkívül a 93/13 irányelv 6. cikkének (1) bekezdése megköveteli a tagállamoktól, hogy előírják, hogy „a saját nemzeti jogszabályok rendelkezései szerint” a tisztességtelen feltételek nem jelentenek kötelezettséget a fogyasztókra nézve (2009. október 6‑i Asturcom Telecomunicaciones ítélet, C40/08, EU:C:2009:615, 57. pont). 65      Mindazonáltal a 93/13 irányelvben a fogyasztók számára garantált védelemnek a nemzeti jog által történő átvétele nem változtathat e védelem terjedelmén, és ennélfogva lényegén, és ezáltal nem teheti kérdésessé az említett védelem hatékonyságának a tisztességtelen feltételekre vonatkozó egységes szabályok elfogadásával történő – az európai uniós jogalkotó által a 93/13 irányelv második preambulumbekezdésében kifejtettek szerint elérni kívánt – megerősítését. 66      Következésképpen, bár a tagállamok feladata az, hogy a nemzeti joguk által meghatározzák a valamely szerződésben foglalt kikötés tisztességtelen jellege megállapításának és e megállapítás konkrét joghatásai érvényesülésének módját, a tisztességtelen jelleg megállapításának lehetővé kell tennie azon jogi és ténybeli helyzet helyreállítását, amelyben a fogyasztó ezen tisztességtelen feltétel hiányában találná magát; többek között azzal, hogy a fogyasztó számára biztosítja az eladó vagy szolgáltató jogalap nélküli – a fogyasztó kárára az említett tisztességtelen feltétel alapján való – gazdagodásának visszatérítéséhez való jogot. 67      A jelen ügyben a Tribunal Supremo (legfelsőbb bíróság) a 2013. május 9‑i, a kérdést előterjesztő bíróságok által hivatkozott ítéletében kimondta, hogy az érintett „küszöbkikötések” tisztességtelen jellegének megállapítása nem érinti sem azokat az ügyeket, amelyekről jogerős bírósági határozattal már véglegesen döntöttek, sem pedig azokat a kifizetéseket, amelyeket ezen ítélet kihirdetése előtt teljesítettek, és hogy következésképpen a tisztességtelen jelleg megállapításához fűződő joghatások, különösen a fogyasztónak a visszatérítéshez való joga a jogbiztonság elvére tekintettel azon összegekre korlátozódik, amelyeket ezen időponttól kezdve jogalap nélkül fizettek ki.
loading…
68      E tekintetben a Bíróság már valóban elismerte, hogy a fogyasztóvédelem nem abszolút jellegű. Különösen ebben az értelemben megállapította, hogy az uniós jog nem kötelezi arra a nemzeti bíróságot, hogy eltérjen a bírósági határozatokat jogerőre emelő belső eljárási szabályok alkalmazásától, még akkor sem, ha ez lehetővé tenné a 93/13 irányelvben foglalt rendelkezés bármiféle megsértésének orvoslását (lásd ebben az értelemben: 2009. október 6‑i Asturcom Telecomunicaciones ítélet, C‑40/08, EU:C:2009:615, 37. pont). Ebből következik, hogy a Tribunal Supremo (legfelsőbb bíróság) megalapozottan állapíthatta meg a 2013. május 9‑i ítéletében, hogy ez az ítélet nem érintheti azokat az ügyeket, amelyekről jogerős bírósági határozattal már véglegesen döntöttek. 69      Ugyanígy a Bíróság már kimondta, hogy a jogbiztonság érdekében az észszerű mértékben meghatározott jogvesztő jellegű keresetindítási határidők összeegyeztethetők az uniós joggal (2009. október 6‑i Asturcom Telecomunicaciones ítélet, C‑40/08, EU:C:2009:615, 41. pont). 70      Mindazonáltal különbséget kell tenni egy olyan eljárási mód alkalmazása, mint az észszerű mértékű jogvesztő határidő, és az uniós jog valamely szabályának értelmezéséhez fűződő joghatás időbeli korlátozása között (lásd ebben az értelemben: 2010. április 15‑i, Barth‑ítélet, C‑542/08, EU:C:2010:193, 30. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat). E tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy kizárólag a Bíróság feladata annak
Ön a honlap használatával automatikusan hozzájárul a cookie­k használatához, és elfogadja a felhasználási feltételeket.  További info Elfogadom
2017. 02. 06. DEVIZÁSOK! ITT AZ EU BÍROSÁGI ÍTÉLET­JELZÁLOGKÖLCSÖN, TISZTESSÉGTELEN SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK, SEMMISSÉG. II. RÉ ...
http://www.civilkontroll.com/devizasok­itt­az­eu­birosagi­itelet­jelzalogkolcson­tisztessegtelen­szerzodesi­feltetelek­semmisseg­ii­resz/ 6/9
meghatározása, hogy tekintettel az uniós jog egységes és általános alkalmazásának alapvető követelményére, az ilyen szabállyal kapcsolatban adott értelmezést időben korlátozza‑e (lásd ebben az értelemben: 1988. február 2‑i Barra és társai ítélet, 309/85, EU:C:1988:42, 13. pont). 71      Így a 93/13 irányelv 6. cikkének (1) bekezdésében hivatkozott, a nemzeti jogokban meghatározott feltételek nem sérthetik az e rendelkezés alapján a fogyasztókat megillető, a Bíróságnak a jelen ítélet 54–61. pontjában felidézett ítélkezési gyakorlata szerint értelmezett jogok lényegét, vagyis hogy egy tisztességtelennek minősülő feltétel ne legyen kötelező rájuk nézve. 72      Márpedig a Tribunal Supremo (legfelsőbb bíróság) 2013. május 9‑i ítéletében elfogadott, a „küszöbkikötések” semmisségének megállapításához fűződő joghatások időbeli korlátozása ahhoz vezet, hogy általános jelleggel megfosztja az ilyen kikötést tartalmazó jelzálogkölcsön‑szerződést aláíró valamennyi fogyasztót azon összegek teljes visszatérítéséhez való jogától, amelyeket a banknak ezen kikötés alapján jogalap nélkül fizettek meg a 2013. május 9. előtti időszakban. 73      Ebből következik, hogy egy szerződési feltételnek a 93/13 irányelv 6. cikkének (1) bekezdése értelmében vett tisztességtelen jellegének megállapításához fűződő joghatások időbeli korlátozásával kapcsolatos olyan nemzeti ítélkezési gyakorlat, mint amely a 2013. május 9‑i ítéletből következik, a tisztességtelen jelleget megállapító bírósági határozat kihirdetése előtt „küszöbkikötést” tartalmazó jelzálogkölcsön‑szerződést kötő fogyasztók számára csakis korlátozott védelmet biztosít. Az ilyen védelem tehát tökéletlennek és elégtelennek bizonyul, és az ezen irányelv 7. cikkének (1) bekezdésében foglaltakkal ellentétben nem minősül sem megfelelő, sem pedig hatékony eszköznek ahhoz, hogy az ilyen fajta kikötés alkalmazását megszüntesse (lásd ebben az értelemben: 2013. március 14‑i Aziz‑ítélet, C‑415/11, EU:C:2013:164, 60. pont). 74      E körülmények között a kérdést előterjesztő bíróságoknak, akik az alapügy elbírálása szempontjából kötve vannak az uniós jog Bíróság által nyújtott értelmezéséhez, saját hatáskörükben mellőzniük kell a joghatásoknak a Tribunal Supremo (legfelsőbb bíróság) által a 2013. május 9‑i ítéletében elfogadott időbeli korlátozását, amennyiben az nem tűnik összeegyeztethetőnek az uniós joggal (lásd ebben az értelemben: 2010. október 5‑i Elchinov‑ítélet, C‑173/09, EU:C:2010:581, 29–32. pont; 2016. április 19‑i DI‑ítélet, C‑441/14, EU:C:2016:278, 33. és 34. pont; 2016. július 5‑i Ognyanov‑ítélet, C‑614/14, EU:C:2016:514, 36. pont; 2016. november 8‑i Ognyanov‑ítélet, EU:C:2016:835, C‑554/14, 67–70. pont). 75      A fenti megfontolások összességéből az következik, hogy a 93/13 irányelv 6. cikkének (1) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy azzal ellentétes az olyan nemzeti ítélkezési gyakorlat, amely időben korlátozza egy fogyasztó és egy eladó vagy szolgáltató között megkötött szerződésben foglalt kikötésnek az ezen irányelv 3. cikkének (1) bekezdése értelmében vett tisztességtelen jellegének bírósági megállapításához fűződő visszafizetési kötelezettséget, mégpedig csupán azon összegekre, amelyeket a tisztességtelen jelleget megállapító határozat kihirdetését követően jogalap nélkül fizettek meg e kikötés alapján.
loading…
 Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett többi kérdésről 76      A C‑154/15. sz. ügyben előterjesztett első és második kérdésre, illetve a C‑307/15. és C‑308/15. sz. ügyekben előterjesztett első kérdésre adott válaszra tekintettel az előzetes döntéshozatalra előterjesztett többi kérdésre nem kell válaszolni.  A költségekről 77      Mivel ez az eljárás az alapügyben részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a
Ön a honlap használatával automatikusan hozzájárul a cookie­k használatához, és elfogadja a felhasználási feltételeket.  További info Elfogadom
2017. 02. 06. DEVIZÁSOK! ITT AZ EU BÍROSÁGI ÍTÉLET­JELZÁLOGKÖLCSÖN, TISZTESSÉGTELEN SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK, SEMMISSÉG. II. RÉ ...
http://www.civilkontroll.com/devizasok­itt­az­eu­birosagi­itelet­jelzalogkolcson­tisztessegtelen­szerzodesi­feltetelek­semmisseg­ii­resz/ 7/9
Tweet 7
bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg. A fenti indokok alapján a Bíróság (nagytanács) a következőképpen határozott:
59 ezerA jánlom Megosztás
A fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló, 1993. április 5‑i 93/13/EGK irányelv 6. cikkének (1) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy azzal ellentétes az olyan nemzeti ítélkezési gyakorlat, amely időben korlátozza egy fogyasztó és egy eladó vagy szolgáltató között megkötött szerződésben foglalt kikötésnek az ezen irányelv 3. cikkének (1) bekezdése értelmében vett tisztességtelen jellegének bírósági megállapításához fűződő visszafizetési kötelezettséget, mégpedig csupán azon összegekre, amelyeket a tisztességtelen jelleget megállapító határozat kihirdetését követően jogalap nélkül fizettek meg e kikötés alapján. Aláírások… 2016. december 21. 

DEVIZÁSOK! ITT AZ EU BÍROSÁGI ÍTÉLETJELZÁLOGKÖLCSÖN, TISZTESSÉGTELEN SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK, SEMMISSÉG. II. RÉSZ. ­  Belföld, Kiemelt hírek, Nagyvilág  ­  Tagged: "deviza"­"hitel", Átverés, Deviza Alapú Csalás, Devizahitel, Magyarország, Vegyes deviza határidős ügylet
DEVIZÁSOK! ITT AZ EU BÍROSÁGI ÍTÉLETJELZÁLOGKÖLCSÖN, TISZTESSÉGTELEN SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK, SEMMISSÉG. II. RÉSZ.
59 ezerA jánlom Megosztás
7)      A súlyos zavarok kockázatát úgy kell‑e értékelni, hogy csak az eladó vagy szolgáltató számára okozott súlyos zavarokat kell figyelembe venni, vagy a szóban forgó »küszöbkikötés« alapján kifizetett összegek teljes visszatérítésének hiányában a fogyasztóknál bekövetkezett vagyonvesztést is tekintetbe kell venni?”
 A C‑308/15. sz. ügy 37      2001. június 1‑jén Emilio Irles López és Teresa Torres Andreu „küszöbkikötést” tartalmazó jelzálogkölcsön‑szerződést kötött a Banco Popular Español SA‑val (a továbbiakban: BPE). 2007. május 2‑án és 2007. június 14‑én a felek megemelték a hitelkeretet; mindegyik emelés „küszöbkikötést” is tartalmazott. 38      Tekintettel arra, hogy a „küszöbkikötésekhez” való hozzájárulás módját az átláthatóság hiánya jellemezte, a kölcsönvevők a Juzgado de lo Mercantil n ° 3 de Alicantéhoz (alicantei 3. számú kereskedelmi bíróság, Spanyolország) keresetet nyújtottak be e kikötések semmisségének megállapítása, és e kikötések alapján jogalap nélkül kifizetett összegek visszatérítése iránt. 39      Az említett bíróság a keresetnek első fokon helyt adott, és ennek megfelelően a BPE‑t az e kikötések alapján a kölcsönszerződés megkötésétől,
KEZDŐLAP KIEMELT HÍREK BELFÖLD NAGYVILÁG ÉRDEKESSÉGEK TI KÜLDTÉTEK VIDEOTÁR FÓRUM
Oszd meg a cikket!  Share  Tweet  Share  Share
Megosztás 745
Search
Rajtad kívül 3 ismerősöd kedveli.
Nemzeti Civil Ko... 59 ezer kedvelés
Kedveled
59 ezerA jánlom Megosztás
loading...
loading...
CivilkontrollTv google.com/+Civilkontroll
+ 5 641
Követés +1
745T etszik
Hungarian
2017. 02. 06. DEVIZÁSOK! ITT AZ EU BÍROSÁGI ÍTÉLET­JELZÁLOGKÖLCSÖN, TISZTESSÉGTELEN SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK, SEMMISSÉG. II. RÉ ...
http://www.civilkontroll.com/devizasok­itt­az­eu­birosagi­itelet­jelzalogkolcson­tisztessegtelen­szerzodesi­feltetelek­semmisseg­ii­resz/ 2/9
illetve a módosító aktusoktól számítva jogalap nélkül kifizetett összegeknek a kölcsönvevők részére történő visszatérítésére kötelezte. 40      A BPE fellebbezést nyújtott be az Audiencia Provincial de Alicantéhoz (alicantei tartományi bíróság), a 2013. május 9‑i és 2015. március 25‑i ítéleteire támaszkodva.
41      A kérdést előterjesztő bíróság egyrészt kétségeit fejezi ki afelől, hogy valamely tisztességtelen feltétel semmisségének megállapításához fűződő joghatások időbeli korlátozása összeegyeztethető‑e a 93/13 irányelv 6. cikkével. Másrészt e bíróság szerint az, hogy a Tribunal Supremo (legfelsőbb bíróság) a 2015. március 25‑i ítéletével az egyéni keresetekre kiterjesztette a 2013. május 9‑i ítéletében valamely kollektív keresettel összefüggésben elfogadott megoldást, azzal a hatással járhat, hogy korlátozza a kölcsönvevők hatékony bírói jogvédelemhez való jogát, mivel a tisztességtelen feltétel joghatásaiból hasznot húzó bankot terhelő visszatérítési kötelezettség kiindulópontjának meghatározásakor nem veszik figyelembe a konkrét esetek sajátos körülményeit. 42      Ennélfogva az Audiencia Provincial de Alicante (alicantei tartományi bíróság) úgy határozott, hogy az eljárást felfüggeszti, és előzetes döntéshozatal céljából ugyanazon hét kérdésen túl, mint a C‑307/15 ügyben, az alábbiak szerint megfogalmazott nyolcadik kérdést terjeszti a Bíróság elé: „8)      Összeegyeztethető‑e a 93/13 irányelv 6. cikkének (1) bekezdésében foglalt azon elvvel, amely szerint a tisztességtelen feltételek nem jelentenek kötelezettséget a fogyasztóra nézve, és az Európai Unió Alapjogi Chartája 47. cikkében foglalt hatékony jogorvoslathoz való joggal az a körülmény, hogy egy fogyasztóvédelmi egyesület által pénzintézetek ellen indított eljárás keretében egy »küszöbkikötés« semmisségének megállapításából eredő visszafizetési kötelezettség korlátozása automatikusan kiterjed a különböző pénzintézetekkel jelzálogkölcsön‑szerződést kötő fogyasztók által egy »küszöbkikötés« tisztességtelen jellege miatt indított egyéni keresetekre is?” 43      A Bíróság elnöke 2015. július 10‑i végzésével az írásbeli és a szóbeli szakasz lefolytatása, valamint az ítélethozatal céljából egyesítette a C‑307/15. és C‑308/15. sz. ügyeket. 44      A Bíróság elnöke 2015. augusztus 14‑i végzésével elutasította az Audiencia Provincial de Alicante (alicantei tartományi bíróság) arra irányuló kérelmét, hogy a C‑307/15. és C‑308/15. sz. ügyeket az Európai Unió Bírósága alapokmányának 23a. cikkében és a Bíróság eljárási szabályzatának 105. cikkében szabályozott gyorsított eljárásban bírálják el.
45      A Bíróság elnöke 2015. október 21‑i végzésével elrendelte a C‑154/15. sz. és a C‑307/15., illetve C‑308/15. sz. egyesített ügyek egyesítését a szóbeli szakasz lefolytatása és az ítélet meghozatala céljából.  Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésekről  A C‑154/15. sz. ügyben előterjesztett első és második, illetve a C‑307/15. és C‑308/15. sz. ügyekben előterjesztett első kérdésről 46      A C‑154/15. sz. ügyben előterjesztett két kérdéssel, illetve a C‑307/15. és C‑308/15. sz. ügyben előterjesztett első kérdéssel, amelyeket együttesen kell megvizsgálni, a kérdést előterjesztő bíróságok lényegében arra várnak választ, hogy a 93/13 irányelv 6. cikkének (1) bekezdését úgy kell‑e értelmezni, hogy azzal ellentétes az olyan nemzeti ítélkezési gyakorlat, amely időben korlátozza egy fogyasztó és egy eladó vagy szolgáltató között megkötött szerződésben foglalt kikötésnek az ezen irányelv 3. cikkének (1)
Ön a honlap használatával automatikusan hozzájárul a cookie­k használatához, és elfogadja a felhasználási feltételeket.  További info Elfogadom
2017. 02. 06. DEVIZÁSOK! ITT AZ EU BÍROSÁGI ÍTÉLET­JELZÁLOGKÖLCSÖN, TISZTESSÉGTELEN SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK, SEMMISSÉG. II. RÉ ...
http://www.civilkontroll.com/devizasok­itt­az­eu­birosagi­itelet­jelzalogkolcson­tisztessegtelen­szerzodesi­feltetelek­semmisseg­ii­resz/ 3/9
bekezdése értelmében vett tisztességtelen jellegének bírósági megállapításához fűződő visszafizetési kötelezettséget, mégpedig csupán azon összegekre, amelyeket a tisztességtelen jelleget megállapító határozat kihirdetését követően jogalap nélkül fizettek meg e kikötés alapján. 47      Elöljáróban meg kell vizsgálni a spanyol kormány, a Cajasur Banco és a BPE azon érvét, amely szerint egy olyan kikötés tisztességtelen jellegének megállapításához fűződő joghatások kérdése, mint amelyről az alapügyben szó van, nem tartozik a 93/13 irányelv hatálya alá, mivel a tisztességtelen jelleg megállapításával a Tribunal Supremo (legfelsőbb bíróság) a fogyasztók magasabb szintű védelmét biztosította, mint az irányelv által garantált védelem. 48      E tekintetben kétségkívül kitűnik a előzetes döntéshozatalra utaló határozatból, hogy a 2013. május 9‑i ítéletében a Tribunal Supremo (legfelsőbb bíróság) az érintett, a szóban forgó szerződések elsődleges tárgyával kapcsolatos „küszöbkikötések” tisztességtelen jellege felülvizsgálatának indokolásához az említett irányelv 4. cikkének (2) bekezdésében meghatározott átláthatósági követelményt úgy értelmezte, hogy az nem csupán a szerződési feltételek formális átláthatóságára, vagyis a megfogalmazásuk világos és érthető jellegére korlátozódik, hanem kiterjed a gyakorlati átláthatóság tiszteletben tartására is, vagyis hogy a fogyasztónak elegendő információt szolgáltassanak a szerződéses kötelezettségvállalás jogi és gazdasági vetületéről. 49      Mindazonáltal, amint a főtanácsnok az indítványának 46–50. pontjában megjegyzi, a szerződés elsődleges tárgyával kapcsolatos kikötés gyakorlati átláthatóságának felülvizsgálata a 93/13 irányelv 4. cikkének (2) bekezdésében meghatározottakból következik. Ez a rendelkezés ugyanis az ezen irányelv 5. cikkében foglaltakhoz hasonlóan azt írja elő, hogy a szerződési feltételeknek „világosnak és érthetőnek kell lenniük”. 50      Márpedig e tekintetben a Bíróság már kimondta, hogy a fogyasztó számára alapvető jelentőséggel bír az, hogy a szerződéskötést megelőzően a szerződési feltételeket és a szerződéskötés következményeit megismerhesse. Többek között ezek ismerete alapján dönti el a fogyasztó, hogy az eladó vagy szolgáltató által előzetesen meghatározott feltételeknek elkötelezi‑e magát (2013. március 21‑i RWE Vertrieb ítélet, C‑92/11, EU:C:2013:180, 44. pont).
51      Ennélfogva a szerződés elsődleges tárgyának meghatározására vonatkozó szerződési feltételnek a 93/13 irányelv 3. cikkének (1) bekezdése értelmében vett tisztességtelen jellegének vizsgálata abban az esetben, ha a fogyasztó a szerződéskötést megelőzően nem rendelkezett elegendő információval a szerződési feltételekkel és a szerződés megkötésének következményeivel kapcsolatban, általában ezen irányelv, különösen pedig ezen irányelv 6. cikke (1) bekezdésének hatálya alá tartozik. 52      Ily módon, mivel a kérdést előterjesztő bíróságok a 2013. május 9‑i ítéletre hivatkoznak, amely korlátozza a „küszöbkikötések” tisztességtelen jellegének megállapításához fűződő visszafizetési kötelezettséget, meg kell vizsgálni, hogy 93/13 irányelv 6. cikkének (1) bekezdését úgy kell‑e értelmezni, hogy az lehetővé teszi a nemzeti bíróság által történő korlátozást. 53      A 93/13 irányelv 6. cikkének (1) bekezdése értelmében a tagállamok előírják, hogy fogyasztókkal kötött szerződésekben az eladó vagy szolgáltató által alkalmazott tisztességtelen feltételek a saját nemzeti jogszabályok rendelkezései szerint nem jelentenek kötelezettséget a fogyasztóra nézve. 54      Ezt a rendelkezést azon nemzeti jogszabályokkal egyenértékűnek kell tekinteni, amelyek a nemzeti jogrendben a közrendi szabályok jellegével bírnak (lásd ebben az értelemben: 2013. május 30‑i Asbeek Brusse et de Man Garabito ítélet, C‑488/11, EU:C:2013:341, 44. pont).
Ön a honlap használatával automatikusan hozzájárul a cookie­k használatához, és elfogadja a felhasználási feltételeket.  További info Elfogadom
2017. 02. 06. DEVIZÁSOK! ITT AZ EU BÍROSÁGI ÍTÉLET­JELZÁLOGKÖLCSÖN, TISZTESSÉGTELEN SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK, SEMMISSÉG. II. RÉ ...
http://www.civilkontroll.com/devizasok­itt­az­eu­birosagi­itelet­jelzalogkolcson­tisztessegtelen­szerzodesi­feltetelek­semmisseg­ii­resz/ 4/9
55      Továbbá olyan kógens rendelkezésről van szó, amely arra irányul, hogy a szerződő felek jogai és kötelezettségei tekintetében a szerződés által megállapított formális egyensúlyt a szerződő felek egyenlőségét helyreállító, valódi egyensúllyal helyettesítse (2012. június 14‑i Banco Español de Crédito ítélet, C‑618/10, EU:C:2012:349, 63. pont). 56      Az eladókkal vagy szolgáltatókkal szemben kiszolgáltatott helyzetben lévő fogyasztók számára biztosított védelemhez fűződő közérdek jellegére és fontosságára tekintettel tehát a 93/13 irányelv – amint az 7. cikkének az irányelv huszonnegyedik preambulumbekezdésével összefüggésben értelmezett (1) bekezdéséből következik – arra kötelezi a tagállamokat, hogy rendelkezzenek megfelelő és hatékony eszközökről annak érdekében, hogy „megszüntessék az eladók vagy szolgáltatók fogyasztókkal kötött szerződéseiben a tisztességtelen feltételek alkalmazását” (Kásler és Káslerné Rábai ítélet, C‑26/13, EU:C:2014:282, 78. pont). 57      Éppen ezért a nemzeti bíróság feladata az, hogy egészen egyszerűen mellőzze a tisztességtelen szerződési feltétel alkalmazását annak érdekében, hogy a fogyasztóval szemben ne váltson ki kötelező joghatásokat, de nem jogosult arra, hogy a feltétel tartalmát módosítsa (lásd ebben az értelemben: 2012. június 14‑i Banco Español de Crédito ítélet, C‑618/10, EU:C:2012:349, 65. pont). 58      Ennek kapcsán egyrészt a nemzeti bíróság – amennyiben a rendelkezésére állnak az ehhez szükséges jogi és ténybeli elemek – hivatalból köteles vizsgálni a 93/13 irányelv hatálya alá tartozó szerződési feltétel tisztességtelen jellegét, ezzel ellensúlyozván a fogyasztó és az eladó vagy szolgáltató közötti egyenlőtlen helyzetet. 59      Ugyanis az irányelv által előírt védelem teljes hatékonysága megköveteli, hogy a feltétel tisztességtelen jellegét hivatalból megállapító nemzeti bíróság minden következtetést levonhasson ezen megállapításból, anélkül hogy meg kellene várnia, hogy a jogairól tájékoztatott fogyasztó az említett feltétel megsemmisítését kérő nyilatkozatot tegyen (2013. május 30‑i Jőrös‑ítélet, C‑397/11, EU:C:2013:340, 42. pont).
loading…
60      Másrészt a nemzeti bíróság csakis annak érdekében jogosult arra, hogy a tisztességtelen feltételek tartalmát módosítsa, hogy hozzájáruljon azon visszatartó erő megszüntetéséhez, amely az eladók vagy szolgáltatók tekintetében jelentkezik az ilyen tisztességtelen feltételeknek a fogyasztókra való puszta és egyszerű alkalmazhatatlansága következtében (lásd ebben az értelemben: 2015. január 21‑i, Unicaja Banco et Caixabank ítélet, C‑482/13, C‑484/13, C‑485/13 és C‑487/13, EU:C:2015:21, 31. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).
Ne maradj le semmiről! Kattints és iratkozz fel a hírlevélre: http://www.civilkontroll.com/newsletter/ 61      A fenti megfontolásokból következik, hogy a 93/13 irányelv 6. cikkének (1) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy egy tisztességtelennek minősített szerződési feltételt főszabály szerint úgy kell tekinteni, mint amely nem is létezett, úgyhogy a fogyasztóra nézve nem fejthet ki joghatást. Ennélfogva egy ilyen kikötés tisztességtelen jellege bírósági megállapításának főszabály szerint azon jogi és ténybeli állapot helyreállítását kell eredményeznie, amelyben a fogyasztó az említett kikötés hiányában lenne. 62      Ebből következik, hogy a nemzeti bíróság azon kötelezettsége, hogy mellőzze az olyan szerződési feltétel alkalmazását, amely jogalap nélkül kifizetettnek bizonyuló összegek fizetésére kötelez, főszabály szerint ugyanezen összegek vonatkozásában visszafizetési kötelezettséget keletkeztet.
Ön a honlap használatával automatikusan hozzájárul a cookie­k használatához, és elfogadja a felhasználási feltételeket.  További info Elfogadom
2017. 02. 06. DEVIZÁSOK! ITT AZ EU BÍROSÁGI ÍTÉLET­JELZÁLOGKÖLCSÖN, TISZTESSÉGTELEN SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK, SEMMISSÉG. II. RÉ ...
http://www.civilkontroll.com/devizasok­itt­az­eu­birosagi­itelet­jelzalogkolcson­tisztessegtelen­szerzodesi­feltetelek­semmisseg­ii­resz/ 5/9
63      Ugyanis az ilyen visszafizetési kötelezettség hiánya kétségessé tehetné azt az elrettentő hatást, amelyet a 93/13 irányelv 7. cikkének (1) bekezdésével összefüggésben értelmezett 6. cikkének (1) bekezdése kívánt fűzni a fogyasztók és az eladók vagy szolgáltatók között megkötött szerződésekben foglalt kikötések tisztességtelen jellegének megállapításához. 64      Kétségkívül a 93/13 irányelv 6. cikkének (1) bekezdése megköveteli a tagállamoktól, hogy előírják, hogy „a saját nemzeti jogszabályok rendelkezései szerint” a tisztességtelen feltételek nem jelentenek kötelezettséget a fogyasztókra nézve (2009. október 6‑i&nb

Oldal: EU bíroság II
Deviza hitel érvényes-nemérvényes árverezés megállítása - © 2008 - 2024 - devizahitel.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen weboldal szerkesztő mindig ingyenes. A weboldal itt: Ingyen weboldal

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat