A B Í R Ó S Á G Í T É L E T E ( n a g y t a n á c s )

A C‑154/15., C‑307/15. és C‑308/15. sz. egyesített ügyekben Ítéletet 1        Az előzetes döntéshozatal iránti kérelmek a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló, 1993. április 5‑i 93/13/EGK tanácsi irányelv (HL 1993. L 95., 29. o.; magyar nyelvű különkiadás 15. fejezet, 2. kötet, 288. o.) különösen 6. és 7. cikkének az értelmezésére irányul. 2        E kérelmeket a jelzálogkölcsön‑szerződéseket kötő személyek és a hitelintézetek között folyamatban lévő jogvitákban terjesztették elő, amelyek tárgya az olyan szerződési feltételek alapján fizetett összegek visszatérítéséhez való jog, amelyek tisztességtelen jellegét a bíróság megállapította.  Jogi háttér Az uniós jog 3        A 93/13 irányelv második preambulumbekezdése szerint:
KEZDŐLAP KIEMELT HÍREK BELFÖLD NAGYVILÁG ÉRDEKESSÉGEK TI KÜLDTÉTEK VIDEOTÁR FÓRUM
Oszd meg a cikket!  Share  Tweet  Share  Share
Megosztás 4,5 ezer
Search
Rajtad kívül 3 ismerősöd kedveli.
Nemzeti Civil Ko... 59 ezer kedvelés
Kedveled
59 ezerA jánlom Megosztás
loading...
loading...
CivilkontrollTv google.com/+Civilkontroll
+ 5 641
Követés +1
4,5 ezerT etszik
Hungarian
2017. 02. 06. DEVIZÁSOK! ITT AZ EU BÍROSÁGI ÍTÉLET­JELZÁLOGKÖLCSÖN, TISZTESSÉGTELEN SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK, SEMMISSÉG. ­ Ne ...
http://www.civilkontroll.com/devizasok­itt­az­eu­birosagi­itelet­jelzalogkolcson­tisztessegtelen­szerzodesi­feltetelek­semmisseg/ 2/10
„[…] a fogyasztók hatékonyabb védelme a tisztességtelen feltételekre vonatkozó egységes jogszabályok elfogadásával érhető el […]” 4        Ugyanezen irányelv tizenkettedik preambulumbekezdése kimondja: „[…] a tagállamok számára meg kell hagyni azt a lehetőséget, hogy a Szerződés rendelkezéseinek tiszteletben tartásával saját nemzeti jogszabályaikban az ebben az irányelvben előírtaknál szigorúbb rendelkezésekkel biztosítsanak magasabb szintű védelmet a fogyasztóknak;” 5        A 93/13 irányelv huszonnegyedik preambulumbekezdése értelmében: „[…] a bíróság[ok]nak és közigazgatási szerv[ek]nek megfelelő és hatékony eszközökkel kell rendelkezniük ahhoz, hogy megszüntessék a fogyasztókkal kötött szerződésekben a tisztességtelen feltételek alkalmazását”. 6        A 93/13 irányelv 3. cikkének (1) bekezdése értelmében: „Egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltétel abban az esetben tekintendő tisztességtelen feltételnek, ha a jóhiszeműség követelményével ellentétben a felek szerződésből eredő jogaiban és kötelezettségeiben jelentős egyenlőtlenséget idéz elő a fogyasztó kárára.” 7        Ezen irányelv 3. cikke (2) bekezdésének első albekezdése értelmében: „Egy szerződési feltétel minden olyan esetben egyedileg meg nem tárgyalt feltételnek tekintendő, ha azt már előzetesen megfogalmazták, és ezért a fogyasztó nem tudta annak tartalmát befolyásolni, különösen az előzetesen kidolgozott szabványszerződések esetében.” 8        Az említett irányelv 4. cikke így rendelkezik: „(1)       A 7. cikk sérelme nélkül, egy szerződési feltétel tisztességtelen jellegét azon áruk vagy szolgáltatások természetének a figyelembevételével kell megítélni, amelyekre vonatkozóan a szerződést kötötték, és hivatkozással a szerződés megkötésének időpontjában az akkor fennálló összes körülményre, amely a szerződés megkötését kísérte, valamint a szerződés minden egyéb feltételére, vagy egy olyan másik szerződés feltételeire, amelytől e szerződés függ. [Helyesen: Valamely szerződési feltétel tisztességtelen voltát – a 7. cikk sérelme nélkül – a szerződéskötés időpontjában, a szerződés tárgyát képező áru vagy szolgáltatás természetének, a szerződéskötés valamennyi körülményének, továbbá e szerződés vagy más olyan szerződés összes többi feltételének figyelembevételével kell megítélni, amelytől e szerződés függ.] (2)      A feltételek tisztességtelen jellegének megítélése nem vonatkozik sem a szerződés elsődleges tárgyának a meghatározására, sem pedig az ár vagy díjazás megfelelésére az ellenértékként szállított áruval vagy nyújtott szolgáltatással, amennyiben ezek a feltételek világosak és érthetőek [Helyesen: A feltételek tisztességtelen jellegének megítélése nem vonatkozik sem a szerződés elsődleges tárgyának a meghatározására, sem pedig az árnak vagy díjazásnak az ellenértékként szállított árunak vagy nyújtott szolgáltatásnak való megfelelésére, amennyiben ezek a feltételek világosak és érthetőek.]”
9        Ugyanezen irányelv 5. cikke pontosítja: „Olyan szerződések esetében, amelyekben a fogyasztónak ajánlott valamennyi feltétel, vagy a feltételek némelyike írásban szerepel, ezeknek
2017. 02. 06. DEVIZÁSOK! ITT AZ EU BÍROSÁGI ÍTÉLET­JELZÁLOGKÖLCSÖN, TISZTESSÉGTELEN SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK, SEMMISSÉG. ­ Ne ...
http://www.civilkontroll.com/devizasok­itt­az­eu­birosagi­itelet­jelzalogkolcson­tisztessegtelen­szerzodesi­feltetelek­semmisseg/ 3/10
a feltételeknek világosnak [helyesen: feltételeknek mindig világosnak] és érthetőnek kell lenniük. […]” 10      A 93/13 irányelv 6. cikkének (1) bekezdése előírja: „A tagállamok előírják, hogy fogyasztókkal kötött szerződésekben az eladó vagy szolgáltató által alkalmazott tisztességtelen feltételek a saját nemzeti jogszabályok rendelkezései szerint nem jelentenek kötelezettséget a fogyasztóra nézve, és ha a szerződés a tisztességtelen feltételek kihagyásával is teljesíthető, a szerződés változatlan feltételekkel továbbra is köti a feleket.” 11      Az említett irányelv 7. cikke (1) bekezdésének megfelelően: „A tagállamok a fogyasztók és a szakmai versenytársak érdekében gondoskodnak arról, hogy megfelelő és hatékony eszközök álljanak rendelkezésre ahhoz, hogy megszüntessék az eladók vagy szolgáltatók fogyasztókkal kötött szerződéseiben a tisztességtelen feltételek alkalmazását.”  A spanyol jog  Jogszabályok 12      A Código Civil (polgári törvénykönyv) 1303. cikke szerint: „Ha megállapítják egy kötelezettség semmisségét, a szerződő felek kötelesek egymásnak kölcsönösen visszaadni a szerződés tárgyát képező dolgokat azok hasznaival, illetve az árat a kamatokkal együtt, az ezt követő cikkek sérelme nélkül.” 13      A texto refundido de la Ley General para la Defensa de los Consumidores y Usuarios y otras leyes complementarias (a fogyasztók és felhasználók védelméről szóló általános törvény és egyéb kapcsolódó törvények átdolgozott szövege, a továbbiakban: LGDCU), amelyet a 2007. november 16‑i Real Decreto Legislativo 1/2007 (1/2007 királyi törvényerejű rendelet, BOE n° 287, 2007. november 30.) fogadott el, 82. cikkének (1) bekezdése a következőképpen rendelkezik: „Tisztességtelen feltételnek minősül minden olyan, egyedileg meg nem tárgyalt rendelkezés és minden olyan, kifejezetten jóvá nem hagyott gyakorlat, amely a jóhiszeműség követelményével ellentétben a felek szerződésből eredő jogaiban és kötelezettségeiben egyenlőtlenséget idéz elő a fogyasztó, illetve a felhasználó kárára.” 14      Az LGDCU 83. cikke előírja: „A tisztességtelen feltételek semmisek, és azok nem tekinthetők a szerződés részének. A felek meghallgatását követően a bíróság megállapítja a szerződésben foglalt tisztességtelen feltételek semmisségét; a szerződés változatlan feltételekkel továbbra is köti a feleket, ha az a tisztességtelen feltételek kihagyásával is teljesíthető.” 15      Az 1998. április 13‑i Ley 7/1998 sobre Condiciones Generales de la Contrataciónnak (az általános szerződési feltételekről szóló 7/1998 törvény, BOE n° 89, 1998. április 14.) az alapeljárás tényállására alkalmazandó változata (a továbbiakban: LCGC) 5. cikkének (5) bekezdése a következőképpen rendelkezik: „Az általános feltételeket az átláthatóság, egyértelműség, pontosság és egyszerűség követelményeit szem előtt tartva kell megfogalmazni.” 16      Az LCGC 7. cikke előírja:
„Az alábbi feltételek nem szerepelhetnek a szerződésben:
2017. 02. 06. DEVIZÁSOK! ITT AZ EU BÍROSÁGI ÍTÉLET­JELZÁLOGKÖLCSÖN, TISZTESSÉGTELEN SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK, SEMMISSÉG. ­ Ne ...
http://www.civilkontroll.com/devizasok­itt­az­eu­birosagi­itelet­jelzalogkolcson­tisztessegtelen­szerzodesi­feltetelek­semmisseg/ 4/10
a)      amelyeket a fogyasztónak nem volt ténylegesen alkalma teljes mértékben megismerni a szerződés megkötése előtt, vagy amelyeket az 5. cikk értelmében – adott esetben – nem írt alá; b)      az értelmezhetetlen, kétértelmű, nem világos és érthetetlen feltételek, kivéve ha ezeket a szerződő fél írásban kifejezetten elfogadta, és ha ezek tiszteletben tartják az e téren különösen jellemző, a szerződési feltételek átláthatóságára vonatkozó szabályozást.” 17      Az LCGC 8. cikke értelmében: „(1)      A törvény erejénél fogva semmisek azok az általános feltételek, amelyek a szerződő fél kárára sértik a jogszabályi rendelkezéseket, vagy bármely más kötelező érvényű vagy tiltó szabályt, hacsak e szabályok másként nem szankcionálják a megsértésüket. (2)      Különösen a fogyasztókkal kötött szerződések tisztességtelen feltételei semmisek […].”  A Tribunal Supremo (legfelsőbb bíróság, Spanyolország) ítélkezési gyakorlata –       A 2013. május 9‑i 241/2013. sz. ítélet 18      A Tribunal Supremo (legfelsőbb bíróság) a 2013. május 9‑i 241/2013. sz. ítéletében (a továbbiakban: 2013. május 9‑i ítélet) egy fogyasztói egyesület több hitelintézettel szemben jogsértés megszüntetése iránt benyújtott kollektív keresete alapján, miután megállapította a fogyasztókkal kötött jelzálogkölcsön‑szerződések általános feltételei között található olyan minimumértéket meghatározó szerződési feltételek tisztességtelen jellegét, amely alatt a változó kamatláb nem csökkenhet (a továbbiakban: „küszöbkikötések”), megállapította e feltételek semmisségét. 19      Ez a bíróság megállapította, hogy az említett, a szóban forgó szerződések elsődleges tárgyát meghatározó feltételek nyelvtanilag átláthatók voltak a fogyasztók számára, éppen ezért megfeleltek a világos és érthető megfogalmazás 93/13 irányelv 4. cikke (2) bekezdésében meghatározott követelményének. Így a Bíróságnak a 2010. június 3‑i Caja de Ahorros y Monte de Piedad de Madrid ítéletben (C‑484/08, EU:C:2010:309) kialakított ítélkezési gyakorlatának megfelelően az említett bíróságnak nem kellett azokat tisztességtelen jellegűnek tekinteni. 20      Mindazonáltal, különösen a Bíróság 2013. március 21‑i RWE Vertrieb ítéletében (C‑92/11, EU:C:2013:180) meghatározott elvekre hivatkozva az említett bíróság megállapította, hogy a 93/13 irányelv 4. cikkének (2) bekezdésében meghatározott átláthatóság követelményét úgy kell érteni, hogy az nem csupán egy formális szempont, hanem egy gyakorlati szempont tiszteletben tartását is magában foglalja, mivel ugyanolyan tartalommal bír, mint az ezen irányelv 5. cikkében meghatározott követelmény, és a szerződés megkötésekor a fogyasztóknak azzal kapcsolatban nyújtott információk elegendő jellegére vonatkozik, hogy különösen a szerződés elsődleges tárgyára vonatkozó feltételek alkalmazása milyen jogi és gazdasági követelményekkel jár rájuk nézve. 21      Márpedig a gyakorlati átláthatóság a Tribunal Supremo (legfelsőbb bíróság) szerint a 2013. május 9‑i ítélet alapjául szolgáló ügyben nem teljesül, mivel az érintett bankintézetek a „küszöbkikötéseket” tartalmazó kölcsönszerződések megkötésekor nem szolgáltattak ilyen információkat a fogyasztóknak. Ennélfogva a Tribunal Supremo (legfelsőbb bíróság) elvégezte e kikötések esetlegesen tisztességtelen jellegének elemzését, figyelembe véve a jóhiszeműség, az egyensúly és az átláthatóság 93/13 irányelv 3. cikkének (1) bekezdésében, 4. cikke (1) bekezdésében és 5. cikkében meghatározott általános kritériumait, és megállapította, hogy az említett kikötések, mivel a gyakorlati alkalmazásuk konkrét következményeiről a kölcsönvevőknek elégtelen tájékoztatást nyújtottak, az átláthatóság hiánya miatt semmisek. Ön a honlap használatával automatikusan hozzájárul a cookie­k használatához, és elfogadja a felhasználási feltételeket.  További info Elfogadom
2017. 02. 06. DEVIZÁSOK! ITT AZ EU BÍROSÁGI ÍTÉLET­JELZÁLOGKÖLCSÖN, TISZTESSÉGTELEN SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK, SEMMISSÉG. ­ Ne ...
http://www.civilkontroll.com/devizasok­itt­az­eu­birosagi­itelet­jelzalogkolcson­tisztessegtelen­szerzodesi­feltetelek­semmisseg/ 5/10
Ne maradj le semmiről! Kattints és iratkozz fel a hírlevélre: http://www.civilkontroll.com/newsletter/ 22      A Tribunal Supremo (legfelsőbb bíróság) azonban úgy vélte, hogy az érintett jelzálogkölcsön‑szerződések továbbra is teljesíthetők, és ezt meghaladóan korlátozta a „küszöbkikötések” semmisségének megállapításához fűződő joghatások visszaható hatályát.
loading…
23      E tekintetben ugyanis, miután felidézte, hogy a Bíróságnak a tisztességtelen szerződési feltételek semmisségének megállapítására alkalmazandó ítélkezési gyakorlata értelmében az érintett kikötéseket úgy kell tekinteni, hogy nem váltottak ki joghatást, a Tribunal Supremo (legfelsőbb bíróság) megjegyezte, hogy a semmisség megállapítása visszaható hatályának általános szabálya ellenére ez a visszaható hatály nem lehet áttörhetetlen az általános jogelvek, így különösen a jogbiztonság elve számára. 24      A Tribunal Supremo (legfelsőbb bíróság) megállapította, hogy a „küszöbkikötések” önmagukban jogszerűek; hogy objektív okoknak felelnek meg; hogy nem szokatlanok vagy rendkívüliek; hogy alkalmazásuk hosszú időn keresztül elfogadott volt az ingatlanhitel‑piacon; hogy a semmisségük az átláthatóságnak a kölcsönvevők elégtelen tájékoztatásából eredő hiányán alapul; hogy a bankok tiszteletben tartották a tájékoztatás jogszabály szerinti követelményeit; hogy az érintett minimális kamatláb meghatározását a jelzálogkölcsönök minimális hozama fenntartásának amiatti szükségessége indokolja, hogy lehetővé tegye a bankok számára a felmerült termelési költségek fedezését és a finanszírozás további biztosítását; hogy a „küszöbkikötéseket” úgy határozták meg, hogy azok ne idézzenek elő jelentős változást az eredetileg fizetendő – a hitelezők által a gazdasági magatartásuk meghatározásakor számításba vett – részletekben; hogy a spanyol szabályozás lehetővé tette a hitelező engedményezését, és hogy a szóban forgó kikötések semmissége megállapításának visszaható hatálya súlyos gazdasági zavarokat okozna. 25      Ennélfogva e megfontolások fényében a Tribunal Supremo (legfelsőbb bíróság) a jogbiztonság elve alapján az ítéletének joghatását időben az ítélet közzétételének napjára korlátozta, mivel úgy határozott, hogy az érintett „küszöbkikötések” semmisségének megállapítása nem érinti sem azokat az ügyeket, amelyekről jogerős bírósági határozattal már véglegesen döntöttek, sem pedig azokat a kifizetéseket, amelyeket 2013. május 9‑i előtt teljesítettek, úgyhogy csakis az ezen időpontot követően e kikötések alapján, jogalap nélkül kifizetett összegeket kell visszatéríteni. –       A 2015. március 25‑i 139/2015. sz. ítélet 26      A 2015. március 25‑i 139/2015. sz. ítéletében (a továbbiakban: 2015. március 25‑i ítélet) a Tribunal Supremo (legfelsőbb bíróság) megerősítette a valamely „küszöbkikötés” semmissége megállapítása visszaható hatályának korlátozását egy fogyasztó által benyújtott egyéni kereset alapján indult eljárásban, aki egy ilyen kikötés alapján jogalap nélkül kifizetett összegek visszatérítését követelte. Ezáltal ez a bíróság a jogsértés megszüntetése és kártérítés iránti egyéni keresetekre is kiterjesztette a 2013. május 9‑i ítéletben a jogsértés megszüntetése iránti kollektív keresetekkel kapcsolatban elfogadott megoldást. Így a 2015. március 25‑i ítélet alapjául szolgáló ügyben a visszatérítési kötelezettséget azokra az összegekre korlátozták, amelyeket a 2013. május 9‑i ítélet kihirdetését követően jogalap nélkül fizettek ki.  Az alapeljárások tényállása és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések  A C‑154/15. sz. ügy Ön a honlap használatával automatikusan hozzájárul a cookie­k használatához, és elfogadja a felhasználási feltételeket.  További info Elfogadom
2017. 02. 06. DEVIZÁSOK! ITT AZ EU BÍROSÁGI ÍTÉLET­JELZÁLOGKÖLCSÖN, TISZTESSÉGTELEN SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK, SEMMISSÉG. ­ Ne ...
http://www.civilkontroll.com/devizasok­itt­az­eu­birosagi­itelet­jelzalogkolcson­tisztessegtelen­szerzodesi­feltetelek­semmisseg/ 6/10
27      Francisco Gutiérrez Naranjo „küszöbkikötést” tartalmazó jelzálogkölcsön‑szerződést kötött a Cajasur Banco SAU bankkal. 28      A 93/13 irányelv és a Tribunal Supremo (legfelsőbb bíróság) ítélkezési gyakorlata alapján Gutiérrez Naranjo keresetet indított a Juzgado de lo Mercantil n° 1 de Granada (granadai 1. számú kereskedelmi bíróság, Spanyolország) előtt e „küszöbkikötés” semmisségének megállapítása és e kikötés alapján jogalap nélkül kifizetett összegek visszatérítésének elrendelése iránt. 29      A kérdést előterjesztő bíróságban felmerül a kérdés, hogy egy szerződési feltétel semmisségének a tisztességtelen jellege miatti megállapításához fűződő joghatásoknak kizárólag e megállapítást követő időszakra való korlátozása összeegyeztethető‑e a 93/13 irányelv 6. cikkének (1) bekezdésével. 30      Ennélfogva a Juzgado de lo Mercantil n° 1 de Granada (granadai 1. számú kereskedelmi bíróság) úgy határozott, hogy az eljárást felfüggeszti, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdéseket terjeszti a Bíróság elé: „1)      A 93/13 irányelv 6. cikkének (1) bekezdésében foglalt »nem jelentenek kötelezettséget« kifejezés értelmezése összeegyeztethető‑e ezekben az esetekben azzal az értelmezéssel, amely szerint a szóban forgó kikötés semmisségének megállapítása mégis kifejti joghatását a semmisség megállapításáig, következésképpen azzal az értelmezéssel, miszerint, még ha a semmisség megállapításra is kerül, úgy kell tekinteni, hogy a kikötés hatályossága alatt kifejtett jogkövetkezmények nem érvénytelenek, illetve nem hatástalanok? 2)      Az alkalmazás mellőzése, amely (a 93/13 irányelv 6. és 7. cikke első bekezdésének értelmében) egy meghatározott kikötésre vonatkozóan rendelhető el a fogyasztó által előterjesztett egyéni kereset keretében, összeegyeztethető‑e a kikötés semmisségének megállapítása esetén e semmisség jogkövetkezményeinek korlátozásával? A bíróságok korlátozhatják‑e a fogyasztó által kifizetett pénzösszegek visszatérítését – amelyre az eladó vagy szolgáltató köteles – egy utólagosan, a keletkezésétől fogva a tájékoztatás és/vagy az átláthatóság hiánya miatt semmisnek nyilvánított kikötés alapján?”
loading…
 A C‑307/15. sz. ügy 31      Ana María Palacios Martínez 2006. július 28‑án „küszöbkikötést” tartalmazó jelzálogkölcsön‑szerződést kötött a Banco Bilbao Vizcaya Argentaria SA (BBVA) bankkal. 32      2014. március 6‑án a kölcsönvevő keresetet nyújtott be a Juzgado de lo Mercantil n° 1 de Alicantéhoz (alicantei 1. számú kereskedelmi bíróság, Spanyolország) a hivatkozott feltétel tisztességtelen jellegére tekintettel e „küszöbkikötés” semmisségének megállapítása, valamint a bank által jogalap nélkül kapott összegek visszatérítése iránt. 33      Ez a bíróság első fokon a Tribunal Supremo (legfelsőbb bíróság) 2013. május 9‑i ítéletében kialakított megoldásra hivatkozva megállapította, hogy a kereset okafogyottá vált, de ez nem érinti a szóban forgó kikötés alapján a bank által az említett ítélet kihirdetését követően kapott összegeknek a felperes részére történő visszatérítését. 34      A fellebbezésben eljáró Audiencia Provincial de Alicante (alicantei tartományi bíróság, Spanyolország) kétségeit fejezi ki az első fokon elfogadott megoldásnak a 93/13 irányelv 6. cikke (1) bekezdésével való összeegyeztethetőségét illetően. 35      Véleménye szerint valamely tisztességtelen feltétel semmisségének nem visszaható hatályú megállapítása ellentétben állhat mind az irányelv
Ön a honlap használatával automatikusan hozzájárul a cookie­k használatához, és elfogadja a felhasználási feltételeket.  További info Elfogadom
2017. 02. 06. DEVIZÁSOK! ITT AZ EU BÍROSÁGI ÍTÉLET­JELZÁLOGKÖLCSÖN, TISZTESSÉGTELEN SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK, SEMMISSÉG. ­ Ne ...
http://www.civilkontroll.com/devizasok­itt­az­eu­birosagi­itelet­jelzalogkolcson­tisztessegtelen­szerzodesi­feltetelek­semmisseg/ 7/10
Tweet 16
célkitűzéseivel, mind pedig valamely tisztességtelen feltétel joghatásai bírósági mérséklésének tilalmával. Ezenkívül az említett bíróság kétli, hogy a Bíróság által ahhoz megkövetelt feltételek, hogy valamely tisztességtelen feltétel semmissége megállapításának joghatásai időben korlátozhatók legyenek, teljesülnének a Tribunal Supremo (legfelsőbb bíróság) 2013. május 9‑i elvi döntése alapjául szolgáló ügyben. 36      Ennélfogva az Audiencia Provincial de Alicante (alicantei tartományi bíróság) úgy határozott, hogy az eljárást felfüggeszti, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdéseket terjeszti a Bíróság elé: „1)      Összeegyeztethető‑e a 93/13 irányelv 6. cikkének (1) bekezdésében foglalt azon elvvel, amely szerint [a tisztességtelen feltételek] nem jelentenek kötelezettséget a fogyasztóra nézve, azon körülmény, hogy egy kölcsönszerződésben foglalt »küszöbkikötésnek« a tisztességtelen jellege miatti semmisségéből eredő visszafizetési kötelezettség ne a szerződés megkötésének időpontjára, hanem egy későbbi időpontra rendelkezzen [visszaható hatállyal]? 2)      A tisztességtelen kikötés [megsemmisítése] visszaható hatályának korlátozását megalapozó, az érdekeltek jóhiszeműségére vonatkozó feltétel az uniós jog olyan önálló fogalmának tekinthető‑e, amelyet az összes tagállamnak egységesen kell értelmeznie?
59 ezerA jánlom Megosztás
3)      Igenlő válasz esetén, milyen feltételeket kell figyelembe venni az érdekeltek jóhiszeműségének megállapításához? 4)      A fentiektől függetlenül, megfelel‑e az érdekeltek jóhiszeműségének az eladó vagy szolgáltató azon magatartása, amely a szerződés létrejöttekor az átláthatóságnak a kikötés tisztességtelen jellegét meghatározó hiányát idézte elő? 5)      A súlyos zavarok kockázata, amely megalapozza a tisztességtelen kikötés [megsemmisítése] visszaható hatályának korlátozását, az uniós jog egységesen értelmezendő önálló fogalmának tekinthető‑e? 6)      Igenlő válasz esetén, milyen feltételeket kell figyelembe venni? TOVÁBB A II. RÉSZHEZ.

 

Oldal: EU bíroság I
Deviza hitel érvényes-nemérvényes árverezés megállítása - © 2008 - 2024 - devizahitel.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen weboldal szerkesztő mindig ingyenes. A weboldal itt: Ingyen weboldal

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat